Nem sok esélyt lát az uniós csatlakozás után befizetett iparűzési adó visszaszerzésére Lőcsei Tamás. A PricewaterhouseCoopers üzlettársa lapunknak kifejtette: egy uniós főtanácsnoki vélemény ugyanis azt javasolja az Európai Bíróságnak, hogy döntésében ne tegye lehetővé a jelenleg vitatott olasz regionális adó (IRAP) visszamenőleges megtérítését, mert ez esetben a vitatott összeg megközelítőleg 300 milliárd euró, s ez ellehetetlenítené az országot. Mivel ez a per precedensértékű, így vélhetően hatással lesz a magyar iparűzési adó során hozandó bírósági döntésre. Az Európai Bíróságot a főtanácsnoki vélemény bár nem kötelezi semmire, a tapasztalatok szerint 80 százalékban elfogadja azt – mondta Lőcsei.
Ismeretes, hogy az iparűzési adó jogosságát megkérdőjelezők arra hivatkoznak, hogy az EU-ban a tagállamok csak egy forgalmi típusú adónemet alkalmazhatnak, vagyis az áfán kívül más adót nem vethetnek ki a vállalkozások forgalma után. A napokban a Fővárosi Közigazgatási Hivatal hozott állásfoglalást az adóval kapcsolatban. Eszerint mindaddig, amíg a jogalkotó nem helyezi hatályon kívül a helyi iparűzési adóra vonatkozó törvényi rendelkezéseket, az adózók kötelezettsége fennáll, s az elsőfokú adóhatóság jogszerűen állapította meg az iparűzési adó ellen fellebbezést benyújtó cégek adóelőleg-fizetési kötelezettségét. Aki ezt határidőn túl elmulasztja, az ellen végrehajtási eljárást kezdeményez az elsőfokú adóhatóság.
Más szakértők szerint, ha a bíróság mégis úgy rendelkezik, hogy az uniós csatlakozás után befizetett iparűzési adó visszajár a vállalkozásoknak, az beláthatatlan következmények elé állítaná a forráshiányos önkormányzatokat. (Tavaly 310,5 milliárd forintot fizettek be a cégek a helyhatóságok felé.)
origo.hu
Pride 2025 – ilyenek ők! - képgaléria, videó
