Jövevény

KULTÚRSOKK

Tóth Szabolcs Töhötöm
2005. 09. 16. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A kínai Kunming városának vezetése megelégelte a helyi ingatlanfejlesztők packázását. Nem a gombamód szaporodó irodaházak és új lakóépületek ízléstelensége okoz álmatlan éjszakákat a városi tanácsban. Nem is a kivitelezés esetleges hiányosságai, hogy netalán leválna a tapéta vagy folyik a vécé. Nem, a kínai tisztviselőknek az új épületek nevével gyűlt meg a bajuk, hogy tudniillik nekik a különféle projektek tetszetősnek gondolt elnevezése kínai. Akarom mondani, a gond az, hogy épp nem az: Paris of the East Plaza vagy Ginza Office Tower, illetve Aladdin Gardens, French Gardens – ilyesféle nevű üzletközpontok és toronyházak sorakoznak a belvárosban, és az egyszerű halandó nemigen tudja még csak kimondani sem, hová is igyekszik a forgatagban.
E hét kedden aztán a tisztviselők bejelentették, eztán arra kötelezik az ingatlanfejlesztőket, adjanak kínai nevet épületeiknek, és több, már felépített létesítmény is kényszerű névváltoztatásra ítéltetett. A fordulatot világgá kürtölő hírügynökségnek az egyik illetékes elvtárs azt hangsúlyozta: kötelességüknek érzik, hogy megőrizzék a helyi sajátosságokat, és hozzátették azt is, silány ízlésre vall, ha valaki azt gondolja, az idegen hangzású nevek különlegesebbek a kínaiaknál. Valamifajta nyelvi igényességre hívták fel az üzleti világ szereplőinek figyelmét, hogy kerüljék az idegen szavak indokolatlan használatát. Azt, ami nem oda való. Ami (be)tolakodó.
Jövevény.
Az új szabályozás szerint a hatóságok mindaddig nem adják meg az engedélyt új épület felhúzására, amíg annak nevét nem hagyja jóvá az illetékes szerv. Amennyiben a fejlesztő továbbra is ragaszkodna az idegen elnevezéshez, a város kihajítja a projektet az engedélyeztetési osztályról.
A White House Mini District elnevezésű lakópark szóvivője máris jelezte, inkább követnék az új szabályokat, megjegyezvén, hogy bár a régi név illett a beruházáshoz, nem hiszik, hogy a névváltoztatás befolyásolja majd a leendő ingatlanok értékesítését.
A jelek szerint minderről másképp vélekednek a budapesti fejlesztők. Itt a tetszetősnek vélt angol elnevezések olyan áradatával találja szembe magát az új lakások iránt érdeklődő, hogy azt hihetné, ismét a lila öltönyös, bőr nyakkendős kilencvenes évek vadkapitalizmusába csöppent, ahol az idegenül csengő név önmagában üzleti értéket képviselt. Különösebb megerőltetés nélkül néhány perc alatt vagy kéttucatnyi ilyen budapesti beruházás nevét írhatjuk e listára, a meglehetősen gyermeteg nevű Rosehill Residence-től (gyaníthatóan a külföldi vevő sem találja meg ezen a néven a Rózsadombot a térképen) az elegánsnak vélt, ám inkább kétes hírű kaszinók világát idéző Sun Palace elnevezésig. Van Ambassador Parkunk is, persze valljuk meg, a Nagykövet park tényleg hülyén festene az adásvételi szerződésben, csekély vigasz, annak angol megfelelője is ugyanilyen hülyén fest. A Marina Part egy fokkal jobb, de enyhén tautologikus elnevezésnek tűnik, tekintve, hogy a vitorláskikötőt jelentő marina általában vízparton helyezkedik el. A közelben már félig kész Riverside társasházprojekttel pedig az a gond, hogy az újonnan emelt részei eltakarják a régebbi lakók elől a Rivert, azaz a Dunát, ami miatt pedig egykoron esetleg az épületbe költöztek.
Van aztán Birdland Villapark is, amelyben a magyarul ismerősnek tűnő villa kakukktojás, a névadási kísérlet engem legalábbis emlékeztet a „diszkóra”, nem is beszélve arról, hogy még a naivabb vásárlóban is mosolyt ébreszthet, hogy az építők ezzel a névvel próbálják meg az áhított nyugalom és zöld terület képzetét felébreszteni bennünk – szinte halljuk a madárcsicsergést, bocsánat, tweetinget. Az Árpád hídnál épülő Prestige Towers nemcsak azért szerencsétlen névadás, mert még egy amerikainak is gondot okozhat az angolul is többnyire franciásan ejtett prestige szó (ezért a Heritage amerikai nagyszótár szerint például kétféle angol ejtése is elfogadott), hanem mert a budapestiek egy része számára értelmetlen és kimondhatatlan a név, más részük számára pedig, az épületeket elnézve, nevetséges. (Szegényes, ha ez a meglehetősen fantáziátlan épületegyüttes jelenti majd a főváros „presztízsberuházását”.)
El kell persze mondanunk, hogy az új beruházások között számos ötletes névadási kísérlettel is találkozhatunk, amelyek azonban egytől egyig magyar elnevezések. Mindez azt bizonyítja, hogy nem lehetetlen feladat a magyar szövegkörnyezetbe jól illeszkedő neveket kitalálni, igaz, némi ötletességet követel a marketingcsapattól, hogy a jól csengő neveket megtalálják. Hogy mégis léteznek ilyenek, jelzi, a feladat megoldható, sőt azt is bizonyítja, hogy van kereslet a magyar nyelvű otthonokra és irodákra is, azaz a White House Mini District szóvivőjének igaza lehet, hogy nem az angol elnevezésen múlik egy ingatlan értékesíthetősége.
Amúgy mintha lenne egy olyan törvényünk, amely tiltja az idegen nyelvű feliratok önkényes használatát a város utcáin. Ezért arra buzdítanám a névadókat, hogy adjanak önként és csiripelve magyar nevet épületeiknek, mielőtt egy túlbuzgó hivatalnok, aki valamilyen megmagyarázhatatlan indíttatásból a törvény betűje szerint jár el, levereti a ház faláról az esetleg már jól bejáratott angol elnevezést. Ahogy ezt Kínában meg is tették.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.