Tanácskozásra gyűltek össze tegnap Nairobiban ama huszonhárom ország képviselői, amelyek területén emberszabású majmok élnek. A konferenciát azért hívták össze, hogy a küldöttek megvitassák a kihalás közelébe került főemlősök megmentéséért hozandó legfontosabb intézkedéseket.
A vészhelyzetre az ENSZ környezetvédelmi és biodiverzitással foglalkozó ügynökségeinek a közelmúltban elkészült jelentése hívja fel a figyelmet. A főemlősök és védelmük világatlasza című kiadvány szerint néhány embergenerációnyi idő alatt kipusztulhat a földről a csimpánz (Pan troglodytes), közeli rokona, a bonobó néven is ismert törpecsimpánz (Pan paniscus), a gorilla (Gorilla gorilla) és az orángután (Pongo pygmaeus).
Az emberi települések, az erdőirtások, a bányászat, a különféle fertőző betegségek miatt például az Indonéziában élő orángutánok több mint fele veszíti el az élőhelyét öt éven belül. Szakértők szerint árulkodó adat, hogy napjainkra minden egyes csimpánzra húszezer ember jut világviszonylatban.
A dolgozat általános következtetése lehangoló. Minden főemlős a veszélyeztetett vagy a kritikusan veszélyeztetett fajok kategóriájába tartozik – nyilatkozta a BBC-nek Lera Miles, a jelentés egyik társszerzője. Elmondta: mindez azt jelenti a hétköznapokban, hogy a kritikusan veszélyeztetett fajok közé sorolt nagy majmok száma háromgenerációnyi idő alatt akár nyolcvan százalékkal csökkenhet. Egyik, az előző kategóriába sorolt faj a szumátrai orángután, amelyből már csak 7300 egyed él a vadonban, legtöbbjük Aceh tartományban. Szumátra szigetének ezen északi csücskében évtizedekig háborúzott az indonéz hadsereg a szeparatista lázadókkal. Aceh neve tavaly karácsonykor vált világszerte ismertté, amikor a térségen szökőár söpört végig. A fegyveres összetűzést augusztus közepén békemegállapodással zárták le a csaknem harminc éve szemben álló felek. A helyzet iróniája, hogy ami jó az embereknek, nem jó az orángutánoknak: a fegyverropogás elmúltával illegális favágók, gyűjtögetők lepték el életterüket, az erdőt. Becslések szerint mindez azt jelenti, hogy ötven éven belül kevesebb mint kétszázötven orángután marad életben a vadonban. Nem jobb a helyzet Afrikában sem: a Kongói Demokratikus Köztársaság területén élő hegyi gorilla, valamint a Nigéria és Kamerun határvidékén fellelhető cross-riveri gorilla populációi 700, illetve 250 egyedet számlálnak. Ezen a földrészen a főemlősöket nemcsak életterük csökkenése, hanem az ebolajárvány is tizedeli. Ráadásul szegény emberek élnek arrafelé, akik vadásznak is rájuk, hogy megegyék a húsukat.
A dolgozathoz Kofi Annan, az ENSZ főtitkára írt előszót. Ebben a politikus erőteljesen érvelt a főemlősök védelme mellett.
Kész a csimpánz géntérképe
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!