Hamarosan megkezdik az ózonréteget károsító halon begyűjtése után a készlet ártalmatlanítását – közölte tegnap a távirati irodával Rakics Róbert, a környezetvédelmi tárca helyettes államtitkára. Az állam tavaly vállalta át az ózonréteget veszélyeztető halon begyűjtésének és ártalmatlanításának költségét a tűzoltó-berendezések felhasználóitól, miután hazánkban is érvénybe lépett az erről rendelkező EU-s direktíva – emlékeztette lapunkat Galambos Péter, a hazai halonbank ügyvezetője. Magyarországon a szakminisztérium biztosította, hogy a veszélyes hulladékká minősített anyagot a tulajdonosok a halonbankba leadhassák, amelynek létrehozására az államtitkár szerint azért volt szükség, „mert ha a felhasználókra terhelték volna az ártalmatlanítás költségét, akkor nem biztos, hogy a szer nem került volna a levegőbe”.
Az ózonkárosító anyagokról szóló kormányrendelet értelmében a halont tartalmazó tűzvédelmi rendszereket a tulajdonosoknak tavaly december 31-ig kellett a használatból kivonniuk. Galambos Péter szerint azonban ezt nem mindenki tette meg.
– A felhasználók jelentős része eljuttatta hozzánk ezeket az eszközöket. Eddig százötven tonna halont gyűjtöttünk be az egész országban. Ennek egy kisebb részét megtartjuk stratégiai készletnek kritikus helyekre, egy másik adagot megsemmisítünk, a többit pedig exportálni fogjuk. A halont ugyanis két rendkívül drága módszerrel lehet ártalmatlanítani. Az egyik a plazmaégetés, ami a költségesebb, és itthon nem is alkalmazzák. A másik, az eltüzelés valamivel olcsóbb, de erre sincsen elegendő pénze az államnak. A hazai halon egy részét ezért exportáljuk olyan helyekre, ahol az Európai Unió is nélkülözhetetlennek tekinti a felhasználását. A nyereségből pedig a további ártalmatlanítást finanszírozzuk – közölte az ügyvezető.
A halon kiemelt alkalmazási területei a tengeri olajfúrótornyok, bizonyos katonai járművek, illetve a repülőgépek pilótafülke- vagy motortűzvédelme, ahol változatlanul ezzel az anyaggal oldják meg a tűzoltást.
A halon magyarországi ártalmatlanításához engedéllyel is rendelkező égetőmű több vidéki településen is van. – Szóba jöhet Sajóbábony, Győr vagy Dorog is, de szerződést csak azzal a vállalattal kötünk, amelyik technikailag erre a legmegfelelőbb. A füstgáz kibocsátását ugyanis szigorúan ellenőrizzük – mondta Galambos Péter. Egy kiló halon megsemmisítésének költsége ezzel a módszerrel kilencszázezer forint között mozog – tette hozzá.
Akik a határidőig nem szolgáltatták be halonkészletüket, azok ötezer forintos bírságra számíthatnak, vagy legalábbis saját költségükre szabadulhatnak meg a szertől. Nagy mennyiség esetén a szakminisztériumtól lehet méltányosságot kérni – közölte az ügyvezető.
Rosszabb, mint a freonok. A halont a hetvenes években vezették be tűzoltószerként, és hatékonysága, illetve könnyű használata miatt gyorsan elterjedt, kiszorítva más anyagokat. Egy évtizeddel később azonban kiderült, hogy a légkörbe került halon tízszer erősebben roncsolja a magas légköri ózonréteget, mint a freonok, és belőle egy kiló ötven tonna ózont károsít. A cseppfolyós tűzoltógáznak közismerten két fajtája ismert. Az egyiket nagy tűzoltórendszerekben, míg a másikat – az elterjedtebbet – kézi tűzoltó-berendezésekben használták, míg egy harmadik változata katonai tűzoltásra való. Miután kiderült, hogy lyuk képződött az ózonrétegen, több világértekezleten is egyezmények születtek a halon használatáról. A montreali egyezmény végül kimondta károsító hatását, és a dokumentumot aláíró államok megegyeztek a szer visszaszorításáról. Később az Európai Unió külön direktívában intézkedett a gáz kivonásáról.
