Távoli álom a kínai piac

Nincs realitása annak a gondolatnak, amely szerint a közeljövőben magyar informatikai cégek áraszthatják el a kínai piacot – derült ki lapunk körkérdése nyomán. Vagyis erősen kétséges, hogy a kínai Szilícium-völgynek nevezett Senzenben létrehozott Magyar Technológiai Központ beváltja az informatikai miniszter reményeit.

Közelmúltbeli látogatása során Kovács Kálmán informatikai miniszter és Li Lin senzeni főtitkárhelyettes megállapodást ír alá a Magyar Technológiai Központ létrehozásáról a kínai Szilícium-völgyben, Senzen városában. A szerződés aláírásakor Kovács Kálmán elmondta: a központ célja, hogy segítse a magyar információtechnológiai cégek ázsiai piacra jutását. A lapunk által megkeresett hazai informatikai kis- és középvállalatok többsége ugyanakkor olyannyira reménytelennek látja az esetleges megjelenést a kínai piacon, hogy lényegében a témáról nem is igen volt mondanivalójuk. A piacon vezető szerepet betöltő Montana Rt. vezérigazgatója, Vadász Pál a földrajzi távolságot és a nyelvi problémákat említette mint gátló tényezőket. Véleménye szerint más külföldi piacokhoz hasonlóan az ázsiain is igen nehéz megjelenni, egy szolgáltató ugyanis elsősorban földrajzi közelségben tud érvényesülni. Mindazonáltal nem tartotta elképzelhetetlennek, hogy egy specifikus termékkel rövidebb-hoszszabb ideig meg lehessen jelenni a kínai piacon, de felhívta a figyelmet arra, hogy az ázsiai ország nem mint a szerzői jogok élharcosa él a köztudatban, így ez is tovább növeli a kockázatot. Egyébként is – jelezte Vadász Pál – általában véve a magyar kkv-knek nagyon kevés exportképes szoftvertermékük van, s ha létezik ilyen, az inkább olyan kivétel, amely erősíti a szabályt. A kínai cégek magyarországi jelenléte – elmondása szerint – még egyáltalán nem érzékelhető, ugyanakkor számítani lehet arra, hogy a régióban előbb-utóbb megjelenik a kínai tőke, s elkezdi felvásárolni a cégeket.
Hasonlóan nyilatkozott Varga Péter, a Synergon Informatika Rt. kommunikációs vezetője is, aki elmondta: a Kínába utazó kormánydelegációban azért vettek részt, hogy olyan kínai partnereket kutassanak fel, amelyek már jelen vannak a kelet-közép-európai régióban, vagy tervezik megjelenésüket. Ezzel – mondta Varga Péter – a Synergonnak az a célja, hogy az egyre gyorsabban változó piaci igényekre minél rugalmasabban tudjon reagálni. Ebben a társaság segítségére lehetnek olyan stratégiai partnerek, mint a senzeni központú Huawei, akivel nemrég kötöttek együttműködési megállapodást.
Még a kérdés felvetését is komolytalannak tartotta a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke, aki a kkv-k jelenlegi információ- és tőkehiánya miatt lehetetlennek tartja azt, hogy a hazai cégek befektetőként jelenhessenek meg Kínában. Rámutatott: jelenleg a hazai kkv-k még az uniós társaikhoz képest is jelentős versenyhátrányban vannak, a 456 ezer egyéni vállalkozó összesített eredménye negatív, a több mint 420 ezer társas vállalkozás közel 37 százaléka pedig veszteséges.