A legtöbb áldozatot követelő robbantás Kászmíja negyedben, a város szinte kizárólag síiták lakta részében történt. Az elkövető munkalehetőség ígéretével egy nagyobb csoportot járműve mellé csalt, majd felrobbantotta a buszt, amelyben legalább 220 kilogramm robbanóanyag volt. A véres merénylet helyszíne szinte pontosan megegyezik azzal a két hete elkövetett tragédiával, amelyben hozzávetőleg ezer síita zarándok vesztette életét. Az iraki fővárosban később újabb merényletek is történtek.
Súla negyedben szintén öngyilkos merénylő robbantotta fel magát egy kereszteződésben. A főváros egy másik negyedében, Adl-ban egy elkövető iraki katonai menetoszlop ellen hajtott végre merényletet gépkocsijával, ahol négy katona veszítette életét. Az amerikai hadsereg közölte, hogy két katonája megsebesült Bagdad keleti részén szerdán, amikor egy merénylő mellettük robbantotta fel gépkocsiját. Három iraki katona és egy civil akkor vesztette életét, huszonöt civil pedig megsérült, amikor egy autó felrobbant Bagdad központjában, az iraki hadsereg al Muthanna légibázisánál. A robbantást azonnal tűzharc követte. Ezenkívül hat amerikai katonai konvoj és állomás szenvedett támadást, ahol öt katona megsérült.
Szerdára virradóra súlyos merénylet történt a Bagdadtól tizenöt kilométerre északra fekvő Tadzsi településen is. A rendőrség közlése szerint iraki katonai egyenruhába öltözött ismeretlenek tizenhét otthonából kirángatott embert lőttek agyon egy téren. A gyilkosok a távozás előtt kirabolták a falut.
Szunnita lázadók az utóbbi időben több támadást hajtottak végre síiták ellen bosszúból azzal a nyilvánvaló céllal, hogy felekezeti konfliktust idézzenek elő. A szunnita vallási javakat kezelő VAKF szervezet elítélte a szerda reggeli bagdadi merényletet. A szervezet együttérzését hangoztatta az ártatlan áldozatokkal, elítélve minden erőszakot.
[Lakosságcserét…]
Folytatás a 8. oldalon >
Folytatás az 1. oldalról >
A súlyos merényletsorozat elkövetését az al-Kaida terrorszervezet iraki szárnya vállalta. A csoport által a világhálóra felrakott üzenet szerint a pokolgépes támadásokat bosszúnak szánták az észak-iraki Tell-Áfárban végrehajtott amerikai–iraki hadműveletért, amely miatt az Asz-Sark al-Auszat újság szerint közel hétezer családnak kellett elhagynia otthonát. A szöveg nem tér ki részletesen az iraki fővárosban elkövetett merényletekre, de úgy tűnik, hogy felelősséget vállal elkövetésükért. A dokumentumon a Zarkávi vezette terroristacsoport szóvivőjeként ismert Abu Majszara al-Iraki aláírása szerepel.
Egy magas rangú amerikai katonai tisztviselő kijelentette, hogy véleménye szerint a merényletek összefüggésben lehetnek az új iraki alkotmányról tervezett október 15-i népszavazással, de egyben annak a lehetőségét is elismerte, hogy a szíriai határ mentén az iraki és amerikai hadseregnek a felkelők elleni átfogó támadásával van összefüggésben a támadás.
A tarthatatlan biztonsági helyzet ellenére folytatódik az Irak berendezkedésével kapcsolatos tervezés. Az al-Watan szaúdi újsággal magas rangú európai biztonsági források közölték, hogy az Egyesült Államok Szaddám Huszein volt iraki elnök terveit próbálja a gyakorlatba átültetni, amely az iraki szunniták és síiták áttelepítését célozta. Az újság szerint Washington abban reménykedik, hogy egy ilyen lépés az iraki ellenállócsoportok megszűnését segíti elő, mivel a szunniták és síiták „szétválasztásával” csökkenti a konfliktusok kialakulásának veszélyét.
Gyűjtés az ellenállóknak? Nyugat-Európában egyes baloldali szervezetek pénzt gyűjtenek az iraki ellenállók számára – közölte az al-Rai Al-áam kuvaiti újsággal egy magas rangú iraki biztonsági forrás. A gyűjtésben marxista csoportok és arab bevándorlók is részt vesznek, hiszen céljaik közösek: az Amerika és az Izrael, illetve a kapitalizmus elleni harc támogatása. Az iraki forrás szerint az említett baloldali csoportok főleg Ausztriában, Dániában, Németországban és Olaszországban működnek. Közben más frontokon és más módszerekkel is zajlik a harc az amerikaiak ellen. A guantánamói fogolytáborban, ahol az állítólagosan terrorista foglyokat őrzik, kezd mozgalmi jelleget ölteni az éhségsztrájk, mivel már 128-an csatlakoztak hozzá az AP jelentése szerint. A foglyok a genfi konvenció biztosította jogok megtagadására hivatkozva folytatják tiltakozó akciójukat, miközben más is borzolja fogva tartóik idegeit. Egy belső vizsgálat például arra világított rá, hogy egyes kihallgatótisztek katonai rendészek személyes adatait adták át a foglyoknak, cserébe a számukra fontos információkért. (MN)
