Útjára indult a gazdasági konzultáció

A cél az, hogy a költségvetés-szempontú gazdaságpolitika helyett a piaci élet szereplőinek véleményét, elvárásait és javaslatait is figyelembe vevő dokumentum készüljön el az év végéig, amelyet Magyarország következő kormányának átnyújtanak – fogalmazta meg Orbán Viktor a tegnap indult gazdasági konzultáció lényegét.

Megkérdezzük, meghallgatjuk a gazdasági élet szereplőit arról, hogy szerintük mi lenne az a gazdaságpolitika, amely a magyar nemzeti érdekeknek a leginkább megfelelne – mondta Orbán Viktor Fidesz-elnök tegnap a budapesti Gellért szállóban tartott sajtóértekezleten a megbeszéléssorozatról, amelynek középpontjában a Szövetség által szorgalmazott radikális adócsökkentés áll. Hozzátette: a gazdasági konzultációval egyszersmind változtatni szeretnének azon a hazai gyakorlaton, hogy a pártok először elkészítenek egy programot, majd ennek népszerűsítésére országjárásra indulnak: most előbb meghallgatják a gazdasági élet képviselőinek véleményét is. – Magyarországnak nem pártkormányra és pártprogramra van szüksége, hanem nemzeti kormányra, amely a magyar gazdaság nemzeti érdekeit próbálja meg érvényesíteni – hangsúlyozta Orbán. Az érdekképviseletek máris megfogalmazták javaslataikat, miközben számon kérik a jelenlegi kormány be nem váltott ígéreteit.
*
Orbán egykori gazdasági miniszterét, Matolcsy Györgyöt kérte fel a konzultáció irányítására. Az ő munkáját 12 koordinátor, illetve szóvivőként Cséfalvay Zoltán, valamint a gazdasági konzultáció titkára, Csizmadia Norbert segíti. Emellett felkértek egy tanácsadó testületet is, amelyben a gazdasági élet több szereplője, például Parragh László, az iparkamara elnöke, Tolnai Lajos és Székely Péter üzletember, valamint Pitti Zoltán adószakértő vesz részt. A konzultációt előkészítve már postáztak 300 levelet gazdasági szereplőknek, amelyben azt kérik, küldjék el számukra eddigi elemzéseiket, javaslataikat. A következő hónapokban fórumokat is szerveznek – több eseményen részt vesz majd a szövetség elnöke is. A gazdasági konzultáció internetes honlapján arról várnak hozzászólásokat, hogy az érdeklődők miként képzelik el az állam szerepét a gazdaságpolitikában, mi a véleményük a radikális adócsökkentésről vagy a bürokrácia leépítéséről. Matolcsy szerint a gazdasági konzultáció a politikai korszakváltás hajnalát jelenti, amely megalapozhatja a következő tizenöt év gazdaságpolitikáját. Burány Sándor (MSZP) szerint Orbán Viktor már többször megkérdezte az embereket, de ha lehetősége volt rá, a végén „mindig azt csinálta, amit akart”. – Nyolc éve egyszeri, nagyarányú adócsökkentést ígért, helyette megnövelte a minimálbért keresők és az üzemanyagok adóját – mondta Burány.
Kassai Róbert, az Ipartestületek Országos Szövetségének (Iposz) alelnöke lapunknak elmondta, hogy már kész javaslataik vannak. Ebben azt tanácsolják az ellenzéki pártnak – ha hatalomra kerül –, hogy gazdaságpolitikájában tegyen különbséget a multik és a kisvállalkozások között. Utóbbiak számára komoly forrásokkal bíró hitelkonstrukciót látnának szívesen, s szükségesnek tartják a bürokrácia csökkentését és az adóreformot. Az alelnök szerint ezenfelül államigazgatási és közigazgatási reformra van szükség, s erős iparpolitikát kell kialakítani. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke aláhúzta: a mikro- és kisvállalkozások megerősítése rendkívül fontos, hiszen a gazdaság gerincét ők adják. A programba a teljes vállalkozói réteget be kell vonni. Parragh hangsúlyozta, ők azzal tárgyalnak, aki meghallgatja a vállalkozások problémáit.
Csomor Gábor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) ügyvezető igazgatója kiemelte: a jövő évi választások előtt is elkészítik 20-30 pontos javaslataikat a politikai pártok számára. Emlékeztetett rá, hogy a 2002-es választások idején 19 pontos elképzeléseiket a pártok támogatták, ám ezekből jó, ha egy, talán kettő valósult meg. „Ezért még ebben az évben le akarunk ülni Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úrral, hogy számoljon be arról, mit is tettek a vállalkozások érdekében” – húzta alá Csomor Gábor.