Az államháztartás reformját sürgeti az ÁSZ

Nem sok jót tudott mondani az Állami Számvevőszék a 2006-os költségvetési javaslatról, amelynek véleményezését tegnap juttatta el a parlamentnek. Ismét megállapították, hogy az államháztartás nagy ellátórendszereinek átfogó reformja évek óta elmarad, a fiskális eszközök alkalmazása pedig csak „tűzoltásra” jó.

Ezúttal sem ad a 2006-os költségvetésről szóló törvényjavaslat – hasonlóan az utóbbi években tapasztaltakhoz – megfelelő öszszegző áttekintést a többéves elkötelezettségekkel járó kiadásokról. Sőt a költségvetési évet megelőző gazdasági folyamatokról, valamint a 2006. évi költségvetés legfontosabb társadalmi és gazdasági hatásairól az általános indokolás a megszokottnál szűkebb információtartalommal ad képet – nyilatkozta lapunknak tegnap Bihary Zsigmond, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) főigazgatója. Hangsúlyozta: a fejezetek felügyeletét ellátó szervek a tervezőmunkát mintegy másfél hónapos késéssel kezdték meg, így az ÁSZ véleményét megalapozó helyszíni vizsgálatok idején folyamatosan változó munkaanyagok álltak csak rendelkezésükre. Kifejtette: az államháztartási hiány a költségvetési politika központi kérdésévé vált, részben az euró bevezetéséhez szükséges maastrichti kritériumok 2008. évi teljesítése, részben az államháztartási bevételek és kiadások az Eurostat által kifogásolt elszámolását érintő módszertani kérdések miatt. Mint mondta: a központi költségvetés pénzforgalmi hiánya az utóbbi években rendre meghaladta a költségvetési törvényben és annak módosításaiban meghatározott összeget. Míg a túllépés 2002-ben 20,6 százalékos, addig 2004-ben már 31,8 százalékos volt. Az Eurostat 2005. szeptember 26-án közreadott jelentése alapján a magyar államháztartás 2004. évi hiánya – a GDP arányában kifejezve – 5,4 százalék. A költségvetési törvényjavaslatban a 2005. évi hiánymutató várható értéke a magánnyugdíjpénztárakkal együtt 6,1, míg a 2006. évre prognosztizált mérték 4,7 százalék. Ezt a célt a hiány mérséklését középpontba állító fiskális politikával kívánják elérni, ami csak „tűzoltásra” jó. A főigazgató kitért arra: a reform megvalósításának felgyorsítása azért is indokolt, mert a költségvetési hiány folyamatos növekedése mellett az ezekre a rendszerekre fordított kiadások aránya valójában változatlan, ami azt jelenti, a rendszer jelenlegi struktúrában való működtetése egyre többe kerül. Elmondta: megállapították, hogy az államháztartási hiány, valamint a bruttó államadósság 2005. évi várható és 2006. évi prognosztizált adatai egyaránt érdemben eltérnek a kormány által 2004. decemberben aktualizált konvergenciaprogramban foglaltaktól. Erre is figyelemmel az államháztartási hiánynak, valamint a bruttó államadósságnak a 2006. évi költségvetési törvényjavaslatban foglalt nagyságát a megvalósulás realitása szempontjából az ÁSZ kockázatot hordozónak tartja – mondta.
A főigazgató kifejtette: alacsony kockázatúnak minősítették a bevételek – köztük például a társasági adó – 38 százalékát, közepes kockázatúnak a bevételi előirányzatok 58 százalékát, így például az áfa-, a jövedékiadó- és az eva-előirányzat teljesülését. Szavai szerint az államháztartási hiánnyal kapcsolatban az elszámolás rendszerét érintő módszertani különbségek – amelyek között szerepelnek a Gripen-szerződésből eredő, a 2006–2007-ben a GDP 0,5-0,6 százalékát érintő tételek – növelik a hiány megvalósulásának kockázatát. A főigazgató kijelentette: nem tartják teljesíthetőnek az egészségügyi alap tervezett 31,8 milliárdos hiányát.
Bihary Zsigmond végezetül elmondta: feszültségek várhatók az önkormányzatok háza táján, mert a helyhatóságok 2006. évi javasolt támogatási előirányzata a bérfejlesztéshez szükséges forrásokat nem tartalmazza.
A Pénzügyminisztérium (PM) megelégedéssel veszi tudomásul az ÁSZ azon megállapítását, hogy a központi költségvetés 2006. évi vám- és adóbevételi előirányzatainak megalapozottsága összességében az előző évekéhez képest javul – közölte a Pénzügyminisztérium, reagálva a 2006. évi költségvetésről készült ÁSZ-véleményre – jelentette az MTI.