Külön is fogadta tegnap a Brüsszelbe akkreditált magyar tudósítókat Joaquín Almunia, az EU pénzügyi biztosa, akik előtt elmondta: az unió esetében „példátlan” az, hogy a Gyurcsány-kormány már másodszor nem követi Brüsszel ajánlásait arra vonatkozóan, hogy az aggasztóan magas hiányát csökkentse.
Mivel a költségvetési kilátások jelentősen romlanak Magyarországon, az Európai Bizottság azt ajánlotta az Európai Tanácsnak, hogy az idén másodszor is döntsön úgy, a magyar kormány nem hozott hatékony intézkedést hiánya csökkentésére. Az uniós testület szerint a kormány mind az idei, mind pedig a jövő évre kitűzött célszámait jelentősen túllépi, így kérdésessé vált, hogy a költségvetési hiány a 2008-as határidőre valóban leszorítható-e az euró bevezetéséhez szükséges három százalékra.
*
A bizottság tegnapi ülésén azt is megállapította, hogy a magyar költségvetés helyzete július óta jelentősen romlott: az eredeti 3,6 százalékkal szemben a kormány immár 6,1 százalékos hiányt irányoz elő az idei évre. Magyarország 2006-ra szintén jelentős módosításokat végzett céladataiban, amelyeket az eredeti 2,9 százalékról 5,2 százalékra emelt. A bizottság ezért a tanácsnak azt javasolja, hozzon olyan döntést, amely szerint Budapest ismét elmulasztotta kiigazítani túlzott deficitjét. Lapunk arra a kérdésére, hogy – tekintettel a Gyurcsány-kormány rendkívüli felelőtlenségére, vagyis arra, hogy a választási kampányban tovább növelheti a hiányt – nem állna-e a magyar gazdaság érdekében megindítani a strukturális alapokhoz adott uniós segély megnyirbálását, Almunia így válaszolt: ez az eljárás a túlzott deficiteljárástól független, s ennek megindítását komolyabban még nem mérlegelték.
Bár az Európai Bizottság a magyar hiánycélok tarthatatlanságát állapította meg, az uniós testület kritikáira Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium közigazgatási államtitkára tegnap úgy reagált: tartható az államháztartási hiány három százalék alá csökkentése 2008-ra. Katona közölte, hogy nincs alapvető nézetkülönbség a tárca és az Európai Bizottság között: míg a bizottság statikus elemzésekből indul ki, a tárca folyamatában értékeli az eredményeket, s ez optimizmusra ad okot.
A Pénzügyminisztérium álláspontjával ellentétes véleményt fogalmaztak meg az uniós bizottság állásfoglalását kommentáló elemzők, akik határozottan kizárták annak a lehetőségét, hogy hazánk 2010-ben be tudja vezetni az eurót. Reinhard Cluse, az UBS befektetési csoport londoni elemzője az MTI-nek elmondta: még a magyar kormány által kitűzött 2006-os hiánycél tartása esetén is szélsőségesen nehéz lenne 2008-ig három százalék alá csökkenteni az államháztartási deficitet, a hiány azonban jövőre akár 1-2 százalékponttal még magasabb is lehet a felülvizsgált hivatalos célnál.
Hasonlóan pesszimista állásfoglalást adott ki a Dresdner-csoport, amely arra figyelmeztetett, hogy hazánkban az elmúlt években semmilyen érdemi költségvetési konszolidáció nem ment végbe, „csupán kiterjedt kreatív könyvelés zajlott”, ezért elérhetetlenné vált a 2010-es magyar eurócsatlakozás.
Átléptük az adósságplafont. A magán-nyugdíjpénztári korrekció nélkül Magyarország bruttó adóssága 2004 végén már meghaladta a 60 százalékos maximumértéket, míg a bruttó külső adósságállomány a GDP 75 százalékát teszi ki, s gyors ütemben emelkedik – figyelmeztetett a Morgan Stanley pénzintézet legfrissebb jelentése, amely szerint a svájci frankban való eladósodás lehet, hogy költséges választásnak bizonyul.
Hiteltelen kormányígéretek. A Reuters hírügynökség elemzői nem adtak hitelt azoknak a kormányzati ígéreteknek, amelyek arra vonatkoznak, hogy 2008-ra az euróbevezetéshez szükséges háromszázalékos szint alá csökken a magyar államháztartás hiánya. Az Európai Bizottság jelentése alapján a hírügynökség térségi elemzői a 2010-es hivatalos céldátum helyett a magas deficit miatt 2013-as euró-övezeti csatlakozást jósolnak.
Euróbevezetés 2013-ban? A nagy államháztartási hiány és az államadósság miatt Magyarország legkorábban 2012–2013-ban léphet az euróövezetbe – véli a Le Monde című francia napilap tegnapi gazdasági elemzésében.
Összedőlt a kártyavár. Immár az Európai Uniónál is elbukott a Gyurcsány-kormány gazdaságpolitikája – értékelte az Európai Bizottság jelentését tegnap Szájer József, a Fidesz európai parlamenti képviselője, aki közölte: a felelőtlen gazdaságpolitika közvetlen hatással van a magyar lakosság mindennapjaira is, hiszen a közös valuta bevezetésének elhalasztása az ország gazdaságának ellehetetlenülését, s a forint jelentős gyengülését okozná, amely kifejezetten káros a devizában eladósodott háztartásoknak. Mint fogalmazott, a késlekedéssel nemcsak az euró által nyújtott biztonságot veszíthetjük el, hanem uniós támogatásoktól is eleshet az ország. Szájer hangsúlyozta: ma 13 európai parlamenti képviselő felhívással fordul Szili Katalinhoz, arra kérve az Országgyűlés elnökét, hogy az eddiginél szigorúbban gyakorolja a számára az alkotmányban biztosított kormány feletti ellenőrzési jogát, s szólítsa fel a kabinetet, hogy hagyjon fel a magyar gazdaság állapotáról szóló hamis megnyilatkozásokkal – mind a lakosság, mind az EU intézményei felé. (Sz. E.)
