Egyúttal rámutatott, ez a szerkezet önmagában is egyértelmű üzenetet hordoz: még úgy is, hogy több nukleáris blokkot leállítottak, az atomenergia továbbra is a rendszer legnagyobb és legstabilabb pillére maradt. Vagyis nem arról van szó, hogy az atomenergia kivezethető, hanem arról, hogy nélküle a rendszer működése azonnal bizonytalanabbá, drágábbá és még inkább importfüggővé válik.
Hárfás Zsolt kitért a leállítás alapján képező műszaki sajátságokra, például azokra az úgynevezett apró repedésekre, amelyek egyes belga blokkok esetében korábban komoly médiavisszhangot kaptak. Elmondta, ezek valójában nem klasszikus értelemben vett meghibásodások, hanem gyártási eredetű anyagszerkezeti eltérések, amelyeket a hatóságok és az üzemeltetők hosszú éveken keresztül vizsgáltak és monitoroztak. A blokkok ezekkel együtt is üzemeltek, de biztonsági okokból és számos szomszédos ország nyomására leállították őket. Azaz nem vagy nem csupán műszaki okokból döntöttek így.
Most, hogy a leszerelés folyamata megáll, teljesen logikus lépés, hogy újraértékelik ezeknek az erőműveknek az állapotát, és adott esetben megvizsgálják a további üzemeltetés vagy akár az újraindítás lehetőségét a szigorú biztonsági előírások mentén.
Belgium döntése túlmutat önmagán. Egy európai trend része: Franciaország új blokkokat tervez, több kelet-közép-európai ország bővíti nukleáris kapacitásait, és még azok az államok is újragondolják korábbi döntéseiket, amelyek korábban a teljes kivezetés mellett kötelezték el magukat.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!