Pártatlanság, kiegyensúlyozottság – ez jellemzi a várpalotai helyi televíziót, és ez az, ami a balliberális városvezetés szemét szúrja. A főszerkesztőt nem tudták „bedarálni”, ezért a választásokig mindenképpen meg akarnak szabadulni az egyetlen közmédiumtól, ahol az ellenzék is kifejtheti álláspontját – véli Németh Árpád, a Fidesz várpalotai elnöke. Mint mondta, Várpalotán a nyilvánosság összes többi, közpénzből fenntartott csatornája balliberális befolyás alatt áll. A helyi tévé az egyetlen kivétel, ahol valóban a pártatlan tájékoztatás jegyében folyik a munka, és ez nem jelent mást, minthogy az ellenzék is elmondhatja a véleményét. A hangsúly az „is” szón van, de a választások közeledtével már ezt sem tűri el a városvezetés: Németh Árpád szerint a médiamonopólium megszűnésének meg is lett a következménye. A szocialisták kénytelenek voltak „összekapni magukat”, majd megkezdődött a nyomásgyakorlás a főszerkesztőre, és miután ez nem vezetett eredményre, most akár azt is vállalja a baloldali városvezetés, hogy egyszer és mindenkorra eljátsszák a frekvenciát, csak ne legyen tévé a választási kampány idejére.
A szeptember eleji testületi ülésen a többség megszavazta Leszkovszki Tibor polgármester indítványát: az októberi ülésre a jogi és ügyrendi bizottság készítse elő a közbeszerzési pályázat kiírásához szükséges dokumentumokat. A Fidesz önkormányzati képviselői tiltakoznak, és egy független képviselővel együtt a közigazgatási hivatalhoz fordulnak, törvényességi felülvizsgálatot kérve a pályázatról szóló döntés ügyében – mondta el Németh Árpád.
Különös módon két vállalkozó még azelőtt ajánlatot tett a tévé üzemeltetésére, hogy az erről szóló pályázat előkészítéséről egyáltalán határozott volna a testület. Egyikük egy helyi videós, aki a jelenlegi főszerkesztő keze alatt tanulta a szakmát egy darabig, másikuk pedig egy mátészalkai kábeltévés. Hogy Mátészalkán miképp szereztek tudomást a várpalotai önkormányzat terveiről, miként alkottak képet a várpalotai televízió munkájának színvonaláról, esetleges hiányosságairól, további rejtély. Ugyanis a pályázat szépen hangzó célja a „magasabb színvonal”, a „digitális televíziózásra való felkészülés” és a „gazdaságosság”. Mindenesetre az ország másik végében dolgozó vállalkozó káprázatos demonstrációt is tartott a városatyáknak. A laptop segítségével végzett, mintegy félórás mutatvány a balliberális többséget meggyőzte, olyannyira, hogy már az sem számított: az ajánlattevő négymillió forinttal többet kért a működtetés fejében, mint amiért a várpalotai tévé jelenleg ellátja ezt a feladatot – gazdaságosság ide vagy oda. A város a televízió tavaly 16,9 millió forintról 10 millió forintra lefaragott költségvetését most örömmel feltornázná 15 millió forintra, csak megszabaduljanak valahogy Szentgyörgyi Tamástól, a jelenlegi főszerkesztőtől – mutatott rá Németh Árpád. Egy pontban ugyanis mindkét ajánlattevő megegyezik. A főszerkesztő további munkájára nem tartanak igényt.
A várpalotai városi tévét egyébként 16 évvel ezelőtt alakította meg az akkori városi tanács. Szentgyörgyi Tamást, aki a fehérvári tévé alapító tagja volt, akkor kérték fel, legyen az alakuló palotai tévé stúdióvezetője. A rendszerváltozás után, 1992-ben pályázattal újabb öt évre elnyerte a vezetői posztot. Majd, még a mandátum lejárta előtt, egy miniszteri rendeletnek megfelelően határozatlan időre szóló közalkalmazotti szerződést kötött vele a város. Ez azt jelenti, hogy állásából csak akkor lehet elbocsátani, ha súlyos fegyelmi vétséget követ el. Szentgyörgyi Tamásba viszont elég nehéz ilyen módon „belekötni”. Ha össze is tudnak kaparni ellene egy fegyelmit, ott a munkaügyi bíróság, ahová jogorvoslatért fordulhat. A per akár több évig is elhúzódhat. Viszont a kampány már itt van:
– A legnagyobb baj, hogy nem tud mit kezdeni velem a polgármester úr, nem tud elmozdítani. Mi nem akarunk többek lenni, mint amik vagyunk: helyi tévé, ahol bárki elmondhatja az észrevételét, véleményét, a törvényes kereteken belül. Nem „feküdtem össze” senkivel, és ezt nem tudja elviselni az én polgármesterem meg a hozzá közel álló baloldali társaság. Megértem őket: Várpalota mélyrepülésben van, megszűnt a bányászat, a vegyipar, nincsenek munkahelyek, szegénység van, a közintézményeket szabályosan sanyargatják – bár mi lojálisak vagyunk a hatalomhoz abban az értelemben, hogy nem csinálunk tényfeltáró riportokat –, de a hanyatlással kapcsolatos észrevételeknek, véleményeknek is nyilvánosságot adunk. És ez kellemetlen számukra, a kritikát nem bírják – mondja Szentgyörgyi Tamás. Mint fogalmazott, az elmúlt három évben „durvult el” a helyzet, annak ellenére, hogy ő többször is feltette a kérdést a polgármesternek, mondja meg, mi a gond a munkájával. A polgármester azonban mindig kitérő választ adott. Viszont ha valakik valamiért piszkálták a tévét, azt mindig lelkesen felkarolta. Most pedig itt a döntés a pályázat kiírásáról, ami, ha tényleg megcsinálják, azt jelenti, a város nagy valószínűséggel egyszer és mindenkorra elveszíti az ORTT-től 1995-ben elnyert, és 1998-ban megerősített földi sugárzási jogot. A szerződés tíz évre szól, a médiatörvény és a műsor-szolgáltatási szerződés kiköti: a sugárzási jogot nem lehet elidegeníteni, eladni, átruházni, megterhelni. A pályázó – vagyis a várpalotai helyi televízió – a szerződés idejére kötelezettséget vállal arra, hogy a műsorszolgáltatást a pályázati feltételek szerint mindvégig személyesen gyakorolja.
– Mi annak idején költségvetési intézményként pályáztunk. Az államháztartási törvény kimondja: a költségvetési intézményt nem lehet egy lépésben gazdasági társasággá alakítani. Először meg kell szüntetni, majd gazdasági társaságként újjáalakítani. Tehát ha a város megpályáztatja a működtetést, csak úgy adhatja át a nyertesnek, ha előbb megszünteti a televíziót, mint költségvetési intézményt. Ez az ORTT-vel való érvényes szerződés megszegése, ami azzal jár, hogy a testület azonnal elveszi a frekvenciát. Erről egyébként az ORTT megkeresésemre több írásbeli állásfoglalást is kiadott – magyarázza Szentgyörgyi Tamás.
– A legszebb az egészben az – mondja –, hogy a tévé már így is majdhogynem úgy működik, mint egy gazdasági társaság, legalábbis abban az értelemben, hogy a költségvetési megszorítások miatt szinte csak a közalkalmazotti fizetéseket adja a város, a dologi költségvetésre egy fillért sem fizetnek, fejlesztésre pedig szinte semmit. 2004-ben, amikor csőd közeli helyzetbe került Várpalota – ahogy a főszerkesztő meséli –, az addig 16 milliós működési költséget 10 millióra faragták le. Ez azt jelentette, hogy a 10 munkatársból négy fizetése „elszállt”. Ötmillió forint egy több száz milliós költségvetésben nem tétel: később derült ki, a döntéstől igazából azt várták, hogy ő fel fog állni – véli Szentgyörgyi Tamás. De nem így történt. Ezután 2005 februárjában előálltak az ötlettel, hogy a hatékonyabb és színvonalasabb működtetés érdekében át kell alakítani a tévé szervezeti formáját gazdasági társasággá.
– Az ORTT ismételt kérdésemre újra úgy foglalt állást, hogy ez esetben megszűnik a sugárzási jog. Ezután a polgármester személyesen is járt a médiahatóságnál. Hogy mit végzett, nem tudni, erről a testületet sem tájékoztatta, de most szeptemberben mindenesetre megszavazták, hogy megkezdik a pályázat előkészítését. Erre megint kértem egy állásfoglalást az ORTT-től, amiben ismét megerősítették: elveszik a frekvencia, ha kiírják a pályázatot. Mi most alig több, mint 11 millió forintot kapunk várostól, ami a közalkalmazotti bérekre elég, a mátészalkai vállalkozó viszont élből 15 millió forintot kér. Igaz, négy és fél millió forint értékben azonnal fejlesztene, de amit beruház, az a saját tulajdonában marad. Én az elmúlt 16 évben bármit vettem a tévének – márpedig muszáj volt, ha dolgozni akartunk – az a városé, pedig fenntartásra, fejlesztésre nemigen adtak pénzt. A pályázónak én biztos, hogy nem kellek, de a munkatársak esetleg maradhatnak.
Katona László, a Fiatal Baloldal megyei alelnöke, aki egy hónapja mondott le a helyi MSZP-szervezet elnöki pozíciójáról, a botrány kirobbanását követően tájékozódott a környéken:
– Az a véleményem, hogy a várpalotai tévé igen olcsón működik. Színvonalát tekintve pedig bőven belefér a középmezőnybe. Ha ezt a pályázatot kiírják, akkor viszont elveszik a frekvencia. Szerencsétlen ügynek tartom ezt az egészet, másrészt viszont örül a szívem, ha ez Várpalota legnagyobb gondja…
Leszkovszki Tibor polgármester alaptalannak tartja azt a vélekedést, hogy a tévé átalakítása mögött politikai indítékok, a kampány közelsége állna. Mint fogalmazott: nem örülnek neki, hogy az átalakítással – meggyőződése szerint csak átmenetileg – elveszik a frekvencia, de Várpalota háztartásainak nagy részében működik a kábeltelevízió, így ez sem okoz nagyobb fennakadást:
– Ha a tévé vállalja, hogy a jelenlegi 10–11 millió forintból, amit a város adni tud, és ami csak a bérekre elég, fejleszt és színvonalasan működik – áldásom rá. Nem tudunk többet invesztálni, ezért merült fel a tőkebevonás lehetősége. Viszont még semmi nem dőlt el: még az sem, hogy lesz-e egyáltalán pályázat. Csak az előkészületeket tettük meg – hangsúlyozta. A jelenlegi működtetésnél több millió forinttal drágább ajánlat kapcsán annyit mondott: „Nincs döntés, a testület még be sem fogadta az ajánlatokat.”
A várpalotai testület rövidesen rendkívüli közgyűlést tart, a napirenden ugyan nem szerepel a téma, de azért elképzelhető, hogy a mindenki számára elérhető, független közmédium sorsa is szóba kerül…
origo.hu
Hamarosan találkozhat Donald Trump és Orbán Viktor
