A cserényi Szent Márton-templom

Rejtőzködő Magyarország

Tizennégy kilométerre Besztercebányától, 405 méteres tengerszint feletti magasságban, erdős hegyvidéken található Cserény. Neve 1300-ban „Villa Cheren” alakban bukkan fel írásban, hivatalos szlovák neve is Cerín. A cserény régi magyar szó, Herman Ottó nomád életmódot folytató őseink vándorcserényének nevezi a helyről helyre továbbköltöző sátortábort. A vesszőfonadékot, kerítést is jelentő cseríny szó azonban a környező szláv nyelvekben is jelen volt és van.
Cserény falu 1424-ben a véglesi vár uradalmához tartozott. A későbbi századokban a környező bányavidék sorsában osztozott. A falu szélén álló kora gótikus templom középkori kerítőfalát bizonyára a török vész közeledtekor építették. A szép arányú, magas nyeregtetejű egyhajós, egyenes szentélyzáródású épület a XIV. század elejéről származik. Négyzetes szentélyét és sekrestyéjét keresztboltozat fedi. Hajója nyugati végében két oszlopon nyugvó fakarzat készült az 1700-as évek elején, akkor, amikor a pompás harangtornyot ácsolták a torony nélküli templom mellé.
A Szent Márton tiszteletére szentelt épület belsejében káprázatos művészettörténeti gyűjtemény fogadja a látogatót. Szinte a teljes falfelületet freskók borítják. A XIV. század derekától kezdődően több korszakból származó falképek iskolázott kezekről és Itáliában szerzett ismeretekről, művészi tapasztalatokról árulkodnak. Mint más felső-magyarországi bányavidékekre, ide is a Nagy Lajos uralkodása idején (1342– 1382) olasz földön folytatott hadjáratok révén jutottak el ottani – vagy ottani iskolázottságú – mesterek.
A korábbi képek a kis Jézust ölében tartó Máriát, Krisztus életének jeleneteit és a mennyekben trónoló Megváltót, valamint az evangélisták jelképeit ábrázolják; a későbbi ciklusokon harcos apostolok alakjai láthatók. Különösen hatásosra sikerült a bibliai utolsó ítéletet bemutató jelenet: a művész igencsak realisztikus képet festett a kárhozottak pokolbeli gyötrelmeiről. Az északi hajófalon a mi Szent László királyunk ehhez képest idillikus küzdelmét a leányrabló kunnal beszéli el egy 1380 táján készült „képregény”. A cserényi templom számára készült remekmívű gótikus oltárok képtáblái közül a Szent Miklós püspököt, Szent Ilonát, Dorottyát és Alexandriai Szent Katalint ábrázolókat a besztercebányai városi múzeum őrzi, a Szent Márton lovag tiszteletére 1483-ban készült főoltár fatáblára készült festményét a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményében láthatjuk.
A XVII. és XVIII. században kismértékben renovált templom falából az 1970-es években gótikus sírkövek kerültek napvilágra, és látható az 1400-as években kőből faragott keresztelőmedence is.
A cserényi templom bemutatásával köszöntjük a nekünk, magyaroknak különösen kedves, pannóniai születésű Szent Márton püspök közelgő ünnepét.