A lakásépítési kedv csökken

Kilenc százalékkal kevesebb újlakás-építési engedélyt adtak ki a hatóságok január és szeptember között, mint a tavalyi bázisidőszak alatt. Egyes szakértők a piac telítettségével, mások az állami lakásprogramok és hitellehetőségek beszűkülésével magyarázzák a helyzetet.

Csákó Attila
2005. 11. 29. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ez év szeptember végéig 23 278 lakásra adtak ki használatbavételi engedélyt, és 38 385 új lakásra építési engedélyt – derül ki a KSH jelentéséből. Ez időszak alatt a használatba vett lakások száma 4,3 százalékkal több volt, míg az újlakás-építési engedélyeké kilenc százalékkal kevesebb volt, mint az előző év hasonló időszakában. Az új lakások építésének területi megoszlását a főváros dominanciája határozza meg, az első kilenc hónapban a használatbavételi engedélyek 31 százalékát ugyanis budapesti új lakásra adták ki. A januártól szeptemberig használatba vett lakások 43 százalékát vállalkozások építtették, míg 52 százalékát a természetes személyek építkezéseinek aránya tette ki. Ennek megfelelően az új lakások közel fele eladásra épült, és alig több mint fele saját használatra.
Az új lakóépületek lakásainak mintegy fele többszintes, többlakásos, illetve lakóparki épületben valósult meg, a családi házas építkezés aránya 47 százalék. Visszaszorulóban van a „kaláka”, az építőipari kivitelezés egyre inkább teret nyer a lakossági házilagos kivitelezés ellenében. Megoszlásuk 68-28 százalék. A megépített lakások átlagos alapterülete 88 négyzetméter, ami hét négyzetméterrel kevesebb, mint a tavalyi bázisidőszakban. Ez év első kilenc hónapja alatt – a statisztikai adatok szerint – 2440 lakás szűnt meg, nyolc százalékkal kevesebb, mint a múlt esztendő bázisidőszakában.
A fővárosi lakáspiacot a túlkínálat jellemzi. Szakemberek szerint Budapesten közel tízezer új eladatlan lakás van, ami még így is nagyjából egyévi készletet jelent. Vagyis, ha egy esztendőn keresztül nem adnának át lakásokat, a költözni vágyók akkor is találnának maguknak megfelelő új otthont. A kereslet visszaesését sokan a kínálat jelentős növekedésével, mások a hitellehetőségek, az állami támogatások megcsappanásával magyarázzák. Jelentősen visszavesznek jövőre a beruházók a lakás-, a ház- és a lakópark-építési aktivitásukból – derül ki az Ecostat felméréséből. A megkérdezettek hetven százaléka kevesebb lakásberuházást tervez, s mindössze 12 százalék építene az eddiginél többet. A családi házaknál csupán 16 százalék növelné projektjeinek számát, 52 százalék csökkentené. Az újlakás-építések megtorpanása kihatással van az építőipar, sőt egyes szakértők szerint a gazdaság teljesítményére is. Ugyanis a lakáspiacba befektetett 100 forint 110 forint hasznot termel az államnak közvetlenül és közvetve.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.