A Levegő Munkacsoport vezetésével évek óta zöldhadjárat folyik az autópályák legkisebb környezeti károkkal járó útvonaltervezése érdekében. A múlt héten indított polgári per révén a szervezetek azt szeretnék elérni, hogy a fővárost elkerülő sztráda ne záruljon északon, azaz számos nyugati városhoz hasonlóan ne legyen teljes a kör. – A tervezett nyomvonal ugyanis a Szentendrei-sziget déli részén ívelne át, ahol Budapest és az agglomeráció lakossága jelentős részének, mintegy másfél millió embernek ivóvizet adó parti szűrési kutak állnak. Ez jóval tisztább alapanyagot szolgáltat a vízműveknek, mint a Csepel-szigeten lévő üzem, ezért alapvető fontosságú a kutak védőövezetének tisztán tartása és a sérülékeny vízbázis védelme – mondta el kérdésünkre Schnier Mária, a Levegő Munkacsoport elnökhelyettese. Keresetükben állítják: a beruházás a szigeti ivóvízkutak egy részének megszüntetésével járna.
A tervezet szerint az M0-s hídja Budakalásznál érne a budai oldalra. További lépcsőben a 10-es és a 11-es főút összekötésével Békásmegyert, Ürömöt és Solymárt is érintené a körgyűrű. Ürömnél a Pilis-hegység természeti tájának védelme és az egyébként rendkívül kedvező levegőminőségi körülmények fenntartása érdekében az utat alagútban folytatnák. A zöldek szerint azonban félő, hogy pénz hiányában majd nem a kidolgozott alagutas megoldás valósul meg.
Turi Gábor, a Van Jobb M0 Ürömiek és Pilisborosjenőiek Környezetvédő Egyesület vezetője szerint már eddig is elég kifogást találtak az alagút ellen, ám nem igaz, hogy a geológiai viszonyok nem engedik a fúrást. Bár az ürömi falugyűlésen és helyi lapban a mélyutat propagálják, mégis fennáll a veszélye annak, hogy azt majd a felszínen vezetik. A civil érdekvédő elmondta, Üröm településen az elmúlt öt évben csaknem ötvenmilliárd forint értékben történt családi házas beruházás, a városból kitelepülő lakosság aránya egyre nő, ők a szép táj, jó levegő, nyugodt élet miatt hagyják ott a nagyvárosi nyüzsgést. Az új kiköltözők azonban most joggal fogják a fejüket, a róka-hegyi, táborföldi, Péter-hegyi és az ezüst-hegyi lakópark mind a nyomvonal mentén fekszik. A környezetvédő szerint további problémát jelent, hogy a 10-es főút gyorsforgalmivá bővítésével a környék rekreációs és természeti értéke csökken, az átmenő forgalom hatására előbb-utóbb logisztikai parkok fognak odatelepülni. Turi Gábor szerint megoldást az jelentene, ha a tömegközlekedést fejlesztve átfogó közlekedéspolitikai koncepciót dolgoznának ki. Ez azt jelenti, hogy sűríteni kell a buszjáratokat, és a Budapest–Esztergom vasútvonalon gyorsvasúti járatokat kellene indítani. Ha így csökkenne az autós forgalom, akkor a jelenlegi főutak bővítésével az úthálózatot tovább már nem szükségszerű növelni az M0-s autópályával.
Enczmann László, Solymár polgármestere úgy véli, meg kell építeni a sztrádát, ám szigorúan a 10-es út teljes bővítését követően, mert különben Pilisvörösvár, Solymár és Piliscsaba teherautó-forgalma növekedne meg. Laboda Gábor, Üröm polgármestere ezzel szemben azt hangoztatja, az átszelő 10-es úton kialakuló dugók már most elviselhetetlen légszennyezést okoznak, ezért az M0-s pályát mindenképp meg kell építeni. Emellett felmerült egy másik, kisebb Duna-híd építésének a terve is, amit Laboda szintén támogat.
Schnier Mária, a Levegő Munkacsoport munkatársa szerint a Szentendrei-szigeten már meglévő tahitótfalui hídon kívül létesítendő újabb kis híd azt eredményezné, hogy a forgalom egy részét a budai oldalról átterhelnék a szigetre. Szentendre városvezetése ugyanis minél délebbre tervezi ezt a hidat, hogy Szentendre belvárosát kíméljék. Így Szigetmonostor lakott részéig legalább négy kilométer hoszszú összekötő utat is kellene építeni. Emellett a sziget déli csücskén áthaladó M0-s felhajtóig igencsak megnőne a tranzitforgalom, hiszen a 11-es útról akár az egész szigeten áthaladva az ivóvízkutak mellett csatlakozhatnának a sztrádára.
origo.hu
Ez a titokzatos balatoni csárda úgy néz ki, mintha egy meséből lépett volna elő – képek
