A tiszta ivóvizet veszélyezteti a körgyűrű

Öt társadalmi szervezet indított pert a Nemzeti Autópálya Rt. ellen, mivel szerintük az M0-s fővárosi autópálya-körgyűrű tervezett északi és nyugati szakasza indokolatlanul szennyezné a főváros ivóvízkútjait és a környék élővilágát, ráadásul egy másik, kisebb Duna-híd révén a Szentendrei-sziget forgalma is erősödne. Az érintett polgármesterek nem gördítenek akadályt az útépítés elé, azt szeretnék, ha megépülne a körgyűrű.

Bohus Anita
2005. 11. 30. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Levegő Munkacsoport vezetésével évek óta zöldhadjárat folyik az autópályák legkisebb környezeti károkkal járó útvonaltervezése érdekében. A múlt héten indított polgári per révén a szervezetek azt szeretnék elérni, hogy a fővárost elkerülő sztráda ne záruljon északon, azaz számos nyugati városhoz hasonlóan ne legyen teljes a kör. – A tervezett nyomvonal ugyanis a Szentendrei-sziget déli részén ívelne át, ahol Budapest és az agglomeráció lakossága jelentős részének, mintegy másfél millió embernek ivóvizet adó parti szűrési kutak állnak. Ez jóval tisztább alapanyagot szolgáltat a vízműveknek, mint a Csepel-szigeten lévő üzem, ezért alapvető fontosságú a kutak védőövezetének tisztán tartása és a sérülékeny vízbázis védelme – mondta el kérdésünkre Schnier Mária, a Levegő Munkacsoport elnökhelyettese. Keresetükben állítják: a beruházás a szigeti ivóvízkutak egy részének megszüntetésével járna.
A tervezet szerint az M0-s hídja Budakalásznál érne a budai oldalra. További lépcsőben a 10-es és a 11-es főút összekötésével Békásmegyert, Ürömöt és Solymárt is érintené a körgyűrű. Ürömnél a Pilis-hegység természeti tájának védelme és az egyébként rendkívül kedvező levegőminőségi körülmények fenntartása érdekében az utat alagútban folytatnák. A zöldek szerint azonban félő, hogy pénz hiányában majd nem a kidolgozott alagutas megoldás valósul meg.
Turi Gábor, a Van Jobb M0 Ürömiek és Pilisborosjenőiek Környezetvédő Egyesület vezetője szerint már eddig is elég kifogást találtak az alagút ellen, ám nem igaz, hogy a geológiai viszonyok nem engedik a fúrást. Bár az ürömi falugyűlésen és helyi lapban a mélyutat propagálják, mégis fennáll a veszélye annak, hogy azt majd a felszínen vezetik. A civil érdekvédő elmondta, Üröm településen az elmúlt öt évben csaknem ötvenmilliárd forint értékben történt családi házas beruházás, a városból kitelepülő lakosság aránya egyre nő, ők a szép táj, jó levegő, nyugodt élet miatt hagyják ott a nagyvárosi nyüzsgést. Az új kiköltözők azonban most joggal fogják a fejüket, a róka-hegyi, táborföldi, Péter-hegyi és az ezüst-hegyi lakópark mind a nyomvonal mentén fekszik. A környezetvédő szerint további problémát jelent, hogy a 10-es főút gyorsforgalmivá bővítésével a környék rekreációs és természeti értéke csökken, az átmenő forgalom hatására előbb-utóbb logisztikai parkok fognak odatelepülni. Turi Gábor szerint megoldást az jelentene, ha a tömegközlekedést fejlesztve átfogó közlekedéspolitikai koncepciót dolgoznának ki. Ez azt jelenti, hogy sűríteni kell a buszjáratokat, és a Budapest–Esztergom vasútvonalon gyorsvasúti járatokat kellene indítani. Ha így csökkenne az autós forgalom, akkor a jelenlegi főutak bővítésével az úthálózatot tovább már nem szükségszerű növelni az M0-s autópályával.
Enczmann László, Solymár polgármestere úgy véli, meg kell építeni a sztrádát, ám szigorúan a 10-es út teljes bővítését követően, mert különben Pilisvörösvár, Solymár és Piliscsaba teherautó-forgalma növekedne meg. Laboda Gábor, Üröm polgármestere ezzel szemben azt hangoztatja, az átszelő 10-es úton kialakuló dugók már most elviselhetetlen légszennyezést okoznak, ezért az M0-s pályát mindenképp meg kell építeni. Emellett felmerült egy másik, kisebb Duna-híd építésének a terve is, amit Laboda szintén támogat.
Schnier Mária, a Levegő Munkacsoport munkatársa szerint a Szentendrei-szigeten már meglévő tahitótfalui hídon kívül létesítendő újabb kis híd azt eredményezné, hogy a forgalom egy részét a budai oldalról átterhelnék a szigetre. Szentendre városvezetése ugyanis minél délebbre tervezi ezt a hidat, hogy Szentendre belvárosát kíméljék. Így Szigetmonostor lakott részéig legalább négy kilométer hoszszú összekötő utat is kellene építeni. Emellett a sziget déli csücskén áthaladó M0-s felhajtóig igencsak megnőne a tranzitforgalom, hiszen a 11-es útról akár az egész szigeten áthaladva az ivóvízkutak mellett csatlakozhatnának a sztrádára.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.