Az Alkotmánybíróság október 25-én több ponton az alaptörvénnyel ellentétesnek mondta ki az új felsőoktatási törvényt. A májusban elfogadott, de ki nem hirdetett jogszabályhoz az alkotmányügyi bizottság 67 pontos módosítást nyújtott be, amit a parlamenti többség a zárószavazás előtt támogatott.
Az új jogszabályban az Alkotmánybíróság határozata alapján szűkebbre vonták az eddigi irányító testületek jogkörét, a nevük gazdasági tanácsra változik, feladata döntés-előkészítés, véleményezés lesz. A tanácsot, amely hét- vagy kilenctagú lehet, az intézményi szenátus választja majd. Hivatalból tagja lesz a rektor és a gazdasági igazgató, egy embert delegál a pénzügyi tárca, a fennmaradó tagokat a szenátus és a fenntartó, azaz az oktatási tárca küldi. A gazdasági tanácsba csak olyan hallgató kerülhet be, aki már rendelkezik felsőfokú végzettséggel. Az intézményi szenátus tagjait nem választhatják be a gazdasági tanácsba; a grémium tagja lehet az egyetem oktatója, kutatója, illetve külső gazdasági szakember, akinek van felsőfokú végzettsége. A testületeknek 2006. március 1-jétől kell felállniuk. Amennyiben ez nem történik meg, a miniszter bírósághoz fordulhat, amely kötelezheti az intézményt, hogy a törvénysértést szüntesse meg. A tárca vezetője közvetlenül nem utasíthatja az intézményt.
– A magyar felsőoktatás történetének legátfogóbb és legradikálisabb változása előtt áll – mondta Magyar Bálint oktatási miniszter a felsőoktatásról szóló törvény záró- vitájában hétfőn a parlamentben. Szerinte ezt a változást egyrészt az a fejlődés váltotta ki, amely a XX. század végén végbement a világban, másrészt pedig az, hogy Magyarország az Európai Unió tagja lett. Kiemelte, a törvénnyel a magyar felsőoktatás csatlakozik az európai felsőoktatási térséghez, és átveszi az angolszász képzési modellt. Magyarország 2006-ban tudja egy felmenő rendszerben bevezetni ezt a képzési modellt – tette hozzá. Hangsúlyozta: a modell lehetővé teszi, hogy 3,5-4 év után már egy használható diplomával ki lehessen kerülni a felsőoktatásból a munkaerőpiacra. Közölte: a törvény másik eleme a belső irányítási rendszer átalakítása, és ehhez kapcsolódóan az intézmények gazdálkodási autonómiájának megteremtése. Az oktatási miniszter úgy vélte, hogy az Alkotmánybíróság az irányító testületet kifogásolta, mert azt az „egyetemi világ és a kormányzati világ közt lebegő testületnek érezte”. A kifogás szerint nem volt világos, hogy az irányító testület az egyetemi autonómián belül elhelyezkedő intézmény vagy sem, hiszen ide döntési kompetenciák is kerültek volna. Elmondta: alkotmánybírósági kifogás volt az is, hogy a beterjesztett törvénymódosításban nem volt benne, hogy az irányító testület tagjainak felsőfokú végzettséggel kell rendelkezniük. Kiemelte, a kormány figyelembe vette az Alkotmánybíróság intelmeit, és az irányító testületet pontosították elnevezésében, ezért gazdasági tanácsra változtatták. Döntéshozó testületből egy előkészítő, véleményező és az ellenőrzésben közreműködő testületté vált – mondta, hozzátéve, a testületet a szenátus hozza létre.
Véleménye szerint a törvény lehetővé teszi azt, hogy a felsőoktatási intézmény saját bevételeivel, vagyonával szabadon gazdálkodjon. Korlátozott mértékig ebbe a gazdálkodásba bevonhatja az államtól kapott költségvetési forrásokat is – jegyezte meg. Szólt arról is, hogy ha a fenntartó – az állam – kifogásol bizonyos döntéseket a felsőoktatási intézmény gyakorlatában, akkor bírósághoz fordulhat, és a bíróság dönt a vitás kérdésben. Mint mondta, a kormány hét szakmai szervezettel tárgyalta meg a módosítást, és ebből hat támogatta azt. Egyedül a HÖOK-nak volt fenntartása, mert szerintük sérti az egyetemi autonómiát, hogy a gazdasági tanácsba hallgatók nem kerülhetnek be – tette hozzá. Rámutatott arra, hogy a módosítás szerint hallgatók bekerülhetnek a gazdasági tanácsba, csak felsőfokú végzettséggel kell rendelkezniük.
Pósán László (Fidesz) a hallgatói önkormányzat állásfoglalására utalva kiemelte: közel sem biztos, hogy a mostani verzió kiállja az alkotmányosság próbáját. Szerinte az oktatási tárca egy ciklus alatt képtelen volt megbirkózni azzal a feladattal, hogy egy szakmai törvény szülessen. Közölte, a mesterképzésnek továbbra sincs rendszere, nem világos, mire jogosít fel az alapképzettség. Megjegyezte azt is, hogy a szakmai szervezetek szerint a törvény nem fogja világosan rendezni a felsőoktatási szereplők jogait.
Az MDF-es Pettkó András több mint három évig tartó szappanoperának nevezte a felsőoktatási törvényt, amely még szerinte folytatódik – ismét az Alkotmánybíróság előtt. Mint mondta, pártja elsősorban a hallgatók jogainak csorbítása miatt nem tudja támogatni az előterjesztést.
Szabó Zoltán (MSZP) szerint mindenképpen változtatni kell a jelenlegi képzési rendszeren, mert a friss diplomások körében egyre nagyobb a munkanélküliség, és ebből a helyzetből a bolognai folyamat jelentheti a kiutat. Nagy előrelépésnek nevezte, hogy korrigálni lehetett az alkotmányossági hibákat.
Gusztos Péter (SZDSZ) pedig arról beszélt, hogy a liberális alapelvek láthatóan megjelennek a törvényjavaslatban, bár voltak, akik még ennél radikálisabb reformot is el tudtak volna képzelni. Azt mondta, a kétciklusú képzés választ adhat a magyar felsőoktatás kihívásaira, vagyis az eltömegesedésre, valamint a munkaerőpiac és a felsőoktatás nagyobb összhangjának megteremtésére.
origo.hu
Két frontális baleset is történt rövid időn belül
