Jelentősen nőtt, elérte a 20-25 ezer darabot ebben az évben a lízingcégek által visszavett járművek száma – jelentette ki lapunknak Antall Pál, a Magyar Lízingszövetség elnöke. A szakember kiemelte: a fokozódó verseny miatt a kereskedők egy része csökkenti a vásárlóktól kért önerőt. Emiatt sokan túlvállalják magukat, és nagyobb autóba ülnek, mint amekkorát megengedhetnének maguknak. Ráadásul kialakult az a téves nézet, hogy ha a lízingcég visszavette az autót, nyugodtan hátradőlhetünk, adósságunkat már nem kérik számon rajtunk. Nem így van, a társaságok fennmaradó követelésüket érvényesíteni fogják. Ha nem tudnak megállapodni az ügyféllel a tartozás rendezéséről, akkor fizetési meghagyást küldenek, vagy eladják követelésüket egy behajtásra szakosodott vállalkozásnak.
A statisztika szerint a Magyar Lízingszövetség tagvállalatai szeptember végéig 817 milliárd forint értékű eszköz beszerzését finanszírozták, ami a tavalyi, teljes évre számolt 1070 milliárd forintos érték 76,4 százaléka, és 6,7 százalékkal haladja meg 2004 első kilenc hónapjának adatait. Ez némi visszaesést jelent, hiszen most fordult elő első ízben, hogy a növekedés mértéke csupán egy számjegyű. A gépjárművek – személygépkocsik és haszongépjárművek – részaránya az összes lízingből 87-ről 84 százalékra csökkent.
Ami a piaci adatokban még szembetűnő, hogy nőtt azoknak a használt autóknak a száma, amiket lízing segítségével vásárolnak meg a vevők. Az idei első kilenc hónapban lízingelt 216 ezer személygépjármű 45 százaléka volt új, 55 százaléka pedig használt. Antall Pál szerint az utóbbi kör arányának növekedése annak tudható be, hogy csökkent az új autók iránti érdeklődés, ezért a lízinghitelek növelése érdekében a használt autók felé fordultak a társaságok.
Ez ugyan nagyobb kockázattal, ám a lízingcégek számára annál több haszonnal is jár. Sok szakember hívta fel már arra a figyelmet, hogy a devizában felvett hitelek veszélyesek lehetnek. Ezzel a Magyar Lízingszövetség elnöke is egyetért, ugyanakkor hozzáteszi: a devizakockázat vállalása nem speciálisan magyar „betegség”. Ausztriában is japán jenben, azon belül Voralberg tartományban svájci frankban vesznek fel kölcsönöket az emberek. Magyarországon elsősorban azok a lízingkonstrukciók a kedveltek, amelyek lehetővé teszik a futamidő alatt a teljes tőkerészlet megfizetését. Az olcsó havi törlesztést pedig csak hosszabb futamidővel lehet elérni. Ennek szintén van kockázata, hiszen melyik ügyfél tud például tíz évre előre tervezni?
A kereskedők és a lízingcégek viszonyára vonatkozó kérdésünkre az elnök kijelentette: manapság egy autókereskedő jó tárgyalási pozíciót vívhat ki magának a lízingcégekkel szemben. A nagyobb kereskedők ma már nem a melléktevékenységekből – például hitelek és biztosítások közvetítéséből – akarnak megélni, hanem fő profiljukból, ami az eladás és a szervizelés. A vezető hazai lízingcégek a magyar piac méretéhez képest – amely a második-harmadik helyet foglalja el Európában – gigantikusaknak mondhatók. Ezért a lízing körül szaporodó gondok ellenére e vállalati körben nem számolhatunk csődökkel. Ugyanakkor a kisebb vállalkozásoknak a talpon maradás érdekében specializálódniuk kell.
Drágább járművek. Újra drágulnak a járművek a magyar autópiacon. Jelenleg az éves áremelkedés 2,5 százalékos – derül ki a PricewaterhouseCoopers és az eurocarprice.com legfrissebb közös jelentéséből. Magyarországon az új autók átlagára ugyanakkor még így is öt százalékkal alacsonyabb az európainál. Az új modellek következtében a legintenzívebb árnövekedés az alsó középkategóriás gépkocsiknál tapasztalható. A jelentés szerint a mini- és kiskategóriás kocsik piacán érezhető visszaesést az ellensúlyozta, hogy növekedett az igény a korábban meglehetősen alacsony forgalommal bíró nagyobb autók iránt. Ugyanakkor Magyarországon közel sem olyan népszerűek az egyterűek, mint más európai országokban, viszont a terepjárókból átlagosan többet adnak el itthon. A dízelüzemű autók pedig továbbra is egyre nagyobb piaci részesedést tudhatnak magukénak a benzines járművek rovására. Az új autók európai átlagára ez év harmadik negyedében 4,4 százalékkal volt magasabb, mint tavaly ugyanebben az időszakban. Európa legdrágább piaca továbbra is Dánia, ahol az árak 93 százalékkal haladják meg az eurózóna átlagát. Meglepetésre az idei harmadik negyedévben a svájci autópiac számított a legolcsóbbnak. Egy kivétellel minden kategóriában esett a kontinensen az új autók forgalma. A legnagyobb, 10,3 százalékos visszaesést, valamint a legmagasabb, hatszázalékos áremelkedést a minikategória produkálta.
(Csákó Attila, Erdősi Csaba, Jámbor Gyula)
