Továbbra is folyamatosak az éjszakai rendbontások Franciaország-szerte. A rendőrség ugyan kisebb enyhülést vélt felfedezni a támadások intenzitásában a Párizst is magába foglaló Ile-de-France megyében, ám vidéken a helyzet továbbra is változatlan. A súlyos események kialakulását Seine Saint-Denis megye főügyésze többek között a helyi alvilág felszámolásának tulajdonította. Francois Molins elmondta: amióta a rögtönítélő bíróságok meghozták első ítéleteiket a zavargások során őrizetbe vett személyek ügyében, a megyében csökkent a gyújtogatások száma. Molins úgy véli, hogy azokat a külvárosokat, ahol egyáltalán nincs gyújtogatás, helyi alvilági vezérek tartják kézben, akik nem akarják felhívni magukra a rendőrség figyelmét. A megyében nemrégiben számoltak fel hálózatokat a hatóságok, és ez a tény a főügyész szerint kétségtelenül hozzájárult a gyújtogatások elindításához.
Szakértők egyúttal rámutattak: spontán szerveződő, egymással vetélkedő bandák okozzák a zavargásokat. A Le Figaro napilapban nyilatkozó elemzők közölték, „jelenleg semmilyen információnk nincs arról, hogy helyi vezetők, iszlám hálózatok vagy szélsőjobboldali csoportok irányítanák a zendüléseket. Azért nincs manipulátor vagy karmester, mert egyszerűen nincs rá szükség.” A francia belügyminisztérium elemzői szerint a gyújtogatások mögött három konkrét okot kell keresni. Az első a rivalizálás az „érzékeny kerületek” között: „Amikor Aulnay-sous-Bois egyik kerületében felgyújtanak tíz autót hétfőn, a környező városok másnap rekordot szeretnének dönteni.” A második ok, hogy a bandák szeretnék, ha beszélnének róluk. „Mindegyik külváros hírnévre törekszik a médiában, azon belül is a tv-ben. Az esti híradóban való szereplésről álmodoznak.” Az erőszak országos elterjedésének harmadik okaként az internet használatát jelölték meg a nyilatkozók. A hatóságok hétfőn több olyan személyt vettek őrizetbe, akik zendülésre felhívó blogokat szerkesztettek.
A zavargások ellenére lejátszszák szombaton a Franciaország– Németország barátságos labdarúgó-mérkőzést. A meccset a forrongó Seine-Saint-Denis-ben levő Stade de France arénában szeretnék megrendezni, ahová kétezer vendégszurkolót várnak, ám a rendőrség nem készül különleges óvintézkedésre.
Tilalmi hagyomány. A francia parlament még az algériai háború idején, 1955-ben fogadott el törvényt a rendkívüli állapotról, amelynek alkalmankénti kihirdetése a kormány döntésének a függvénye. Az ötvenéves törvény előirányozza kijárási tilalom és utazási korlátozások elrendelését, valamint a polgárjogok felfüggesztését 12 napos időtartamra. A törvény rendelkezései akkor lépnek hatályba, ha a kormány arról döntést hoz, és a dekrétum megjelenik a hivatalos közlönyben. A kijárási tilalom által érintett övezetekről és a tilalom időtartamáról a prefektusok, a száz francia megye elöljárói döntenek. Újabb törvényre van szükség ahhoz, hogy a rendkívüli állapot 12 napnál hosszabb ideig is érvényben lehessen. Legutóbb egy tengerentúli francia területen, Új-Kaledóniában rendeltek el rendkívüli állapotot és kijárási tilalmat 1984-ben. Az anyaországban 1962 tavaszán, az algériai háborúval összefüggésben volt érvényben több hónapon át kijárási tilalom, de csak észak-afrikaiakra vonatkozóan. Ennek előzményeként 1960-ban (a még francia gyarmat) Algériában hirdették ki a rendkívüli állapotot a hatóságok. (MTI)