A The Times beszámol arról, hogy Malinowski kilencvenszázalékos biztonsággal állítja: a CIA használta a lengyelországi Szymany repteret és a romániai Mihail Kogalniceanu katonai légibázist is. A Financial Times kommentárja szerint ha ez bebizonyosodik, súlyos aggályokat kelthet az Európai Unión belül, és a közvélemény tiltakozásához vezethet Lengyelországban és Romániában. Az üggyel foglalkozó cikkében a The Guardian emlékeztet arra, az amerikaiak a taszári „volt szovjet légibázison” is folytattak rendőri és katonai kiképzést. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a CIA-fogolytáborokkal kapcsolatban tegnap kijelentette: Magyarország nem kapott ilyen jellegű amerikai felkérést.
*
Amint már hírül adtuk, szerdán a The Washington Post című napilap számolt be arról, hogy a CIA több kelet-európai állam területén hozott létre olyan börtönöket, ahol az amerikai fogságba került legfontosabb al-Kaida-terroristákat őrzik. Az érintett országok – köztük Csehország, Szlovákia, Románia, Bulgária és Magyarország – tagadták, hogy területükön amerikai fogolytáborok lennének. A cseh belügyminiszter ugyanakkor elismerte, hogy az amerikaiak Guantánamóban őrzött foglyokat kívántak elhelyezni az ország területén, de a kérést Prága elutasította.
A lengyel politikusok és biztonsági szolgálatok egyaránt tagadnak. Janusz Zemke volt védelmi miniszterhelyettes elmondta: nem tud az állítólagos al-Kaida-foglyokról. Az említett értesüléseket a lengyel biztonsági szolgálatok vezetőjeként dolgozó Zbigniew Siemiatkowski is határozottan visszautasította.
A bukaresti kormány és a román titkosszolgálatok is cáfolnak. Calin Popescu-Tariceanu kormányfő a The Washington Post állítására reagálva leszögezte, a CIA működtet börtönöket vagy bázisokat Romániában. Ugyanakkor a román hírszerző szolgálat tegnapi szűkszavú közleményében úgy fogalmaz: nem rendelkezik „titkos romániai CIA-börtönökre” utaló információkkal. A Gandul című napilap felidézi a Newsweek 2005. február 28-i számát, amelyben részletesen leírták, a CIA miként „sétáltatta meg” szabadon engedése előtt Khaled el-Masri libanoni származású német állampolgárt Afganisztán és Macedónia között. A Newsweek úgy tudja, hogy a terrorizmussal gyanúsított férfit szállító Boeing 737-es Afganisztánból Temesvárra repült, majd onnan Bukarestbe, innen pedig Spanyolországba. Különben éppen ebben a hónapban várják Bukarestbe Condoleezza Rice amerikai külügyminisztert, akivel román kollégája aláírja a Romániában létesítendő amerikai katonai bázisokról szóló kétoldalú megállapodást.
A CIA külföldi titkos táborhálózatáról nem először látnak napvilágot értesülések. A londoni székhelyű Amnesty International emberi jogi szervezet már hónapok óta több jelentésében azzal vádolja az Egyesült Államokat, hogy titkos fogolytábor-hálózatot üzemeltet a nagyvilágban. A világ legnagyobb emberi jogi szervezete májusi éves világjelentésében azt írta, a kubai Guantánamo börtöntábor „csak a látható része a történetnek”, bizonyítékok vannak arra nézve, hogy az Egyesült Államok Afganisztánban, Irakban és máshol őrzőközpontok hálózatát működteti.
Brüsszeli óvatosság. Mintha hímes tojáson táncolt volna az Európai Bizottság szóvivője azon kérdések megválaszolásakor, amelyeket a tegnapi brüsszeli sajtókonferencián kapott a Washington Postban megjelent hírrel kapcsolatban. Szerinte az ügy nem tartozik az „unió kompetenciájába”, de Brüsszel figyelemmel kíséri. A szóvivő viszont leszögezte, hogy a kínzás az EU alapokmányával ellentétes, de a kínzás tényére vonatkozóan nincs információja. Azt viszont hozzátette, hogy az unió mind a 25 tagországa aláírta a kínzást megtiltó egyezményt. Ami Románia azon kötelezettségét illeti, hogy eleget tegyen a koppenhágai kritériumoknak, a szóvivő kijelentette, a „titkos börtönök” létét a kritériumok nem említik. A bizottság szóvivője azt is kifejtette, hogy az ügy sokkal inkább az unió strasbourgi bíróságára tartozik. (L. I.)