Időt veszthet Szlovákia a fejlesztésben

Noha Szlovákia és a térség esetében az új atomerőművi beruházás létfontosságú, könnyen lehet, hogy a létesítmény többe kerül vagy később adják át a lapunknak nyilatkozó szakértő szerint. Ugyanis Szlovákia a korábbi tervektől eltérően nem a Roszatomot választotta, a Westinghouse-nak pedig több megrendelést kell teljesíteni, ami miatt késhet a beruházás.

Fotó: Komka Péter Forrás: MTI Fotószerkesztőség

Szlovákia a villamosenergia-termelés tekintetében Magyarországhoz hasonlóan más országok számára követendő példa lehet annak köszönhetően, hogy például a tavalyi évben a szlovák termelés több, mint 85 százaléka klímabarát forrásból származott. Ennek oroszlánrészét, mintegy 63 százalékát a szlovák öt atomerőművi blokk adta, míg a vízerőművek részaránya 15 százalék volt. 

Szlovákiában is találhatók olyan típusú blokkok, mint Pakson, beváltak, az eredeti tervek szerint a Roszatom lett volna az újabbak fejlesztője is, ám a politika itt is közbeszólt
(Fotó: /MTI/Koszticsák Szilárd)

– Szomszédunk Magyarországhoz hasonlóan az ipar, a közlekedés elektrifikációja és a háztartások növekvő fűtési-hűtési energiaigénye miatt megnövekedett áramigénnyel szembesül, a bővítésre pedig eddig is voltak már tervek – mondta el lapunknak Hárfás Zsolt mérnök, atomenergetikai szakértő Szlovákia tervezett beruházásai kapcsán. Szlovákia hosszabb távon elsősorban az atomerőművekre kíván támaszkodni. Az üzemidő-hosszabbítás, a nagy teljesítményű új blokkok mellett a jövőben kis moduláris egységek is épülhetnek. A Mohi Atomerőmű harmadik, a paksihoz hasonló VVER–440-es orosz típusú továbbfejlesztett egységét 2023 februárjában kapcsolták hálózatra és a negyedik egysége is hamarosan megkezdheti a működését. 

Mindezek mellett már korábban is szerepelt a tervek között az apátszentmihályi (Jaslovské Bohunice) atomerőmű bővítése is. A 2012–2015 közötti években a szlovák gazdasági minisztérium azzal számolt, hogy a Roszatom nemcsak a technológiai szállítója lehet, hanem akár befektető is. Ugyanakkor a szlovák kormány a finanszírozási/megtérülési kérdésekben nem tudott megállapodni, ezért az a projekt 2022-ben gyakorlatilag leállt. 

Múlt év májusában az események teljesen új irányt, 180 fokos fordulatot vettek, miután Robert Fico szlovák miniszterelnök bejelentette, hogy a projektet folytatni kívánják, azonban a gazdasági miniszter az is hozzátette, hogy politikai okokból kizárják az orosz technológia lehetőségét. Ez nem volt meglepő, hiszen 2023-ban Szlovákia már együttműködési megállapodást írt alá az amerikai Westinghouse céggel egy AP1000 -es egység építéséről, illetve kis moduláris reaktor fejlesztésről. Most, 2025 júliusában már arról szólnak a hírek, hogy Szlovákia és az Egyesült Államok hamarosan aláírhatja azt a kormányközi szerződést, amely szerint amerikai AP1000 típusú blokk épülhet majd az országban. 

Ez azért fontos, mert a csehek után most a szlovákok is annak a VVER–1200 típusú egységnek az építését zárták ki, ami a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség és az Európai Bizottság szerint is megfelel a legszigorúbb nukleáris biztonsági követelményeknek, míg az AP1000 egy ettől korábbi fejlesztés.

A szakértő emlékeztetett, korábban az amerikai, illetve a kínai beruházások során a kulcsfontosságú berendezések tervezési hibáiból adódó technológiai, építési, finanszírozási és egyéb problémák, valamint például a cég korábbi csődje miatt csak jelentős késéssel és költségnövekedéssel tudtak a projektek megvalósulni. 

Jelenleg az amerikai AP1000 típusú egységeket politikai alapon kiválasztó Lengyelországban, Bulgáriában és Ukrajnában épülhetnek ilyen blokkok. Illetve a bejelentett nagy amerikai atomerőművi-építési boom keretében a tervek szerint tíz új egységet kellene a Westinghouse cégnek építeni. Ebbe a sorba csatlakozhat be most Szlovákia is. Csehország pedig valójában a megszaporodott rendelésállomány miatt nem látott garanciát arra, hogy az erőművek el is készülnek. Kérdés, a Westinghouse meg tud-e birkózni ezekkel a megrendelésekkel. 

Szlovákia és a térség esetében ugyanis az új atomerőművi beruházás létfontosságú, hiszen az új szlovák nukleáris kapacitás nem csupán északi szomszédainknak jelenthetne hosszú távon ellátásbiztonságot, hanem az export révén a szomszédos országok ellátásbiztonságát is növelné.