Magyarország családügyi adóparadicsom lesz

Számtalan eredménye van az elmúlt évnek a felsőoktatás, a szakképzés, a tudomány-innováció, a család-, az ifjúságügy és a kultúra területén, amit a mindennapi patriotizmusunk kapcsol össze – mondta Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter a lapunknak adott interjúban. Mint a tárcavezető hangsúlyozta, az idei és a jövő évet a családoknak nyújtott, egyedülálló mértékű támogatások határozzák meg, amelyeknek fontos részét képezi a hamarosan induló Otthon start program. Hankó Balázs arról is beszélt, hogy az elmúlt csaknem másfél évtized legsikeresebb felvételije volt az idei, amivel sikerült tartani az európai szinten is kiemelkedő arányt.

– Melyeket tartja tárcavezetői első éve legfontosabb eredményeinek, és mik a fő prioritásai a további ter­veit illetően?
– Mind a felsőoktatás, szakképzés, tudomány-innováció, mind a kultúra, a család- és ifjúságügy területén számtalan eredménye van az elmúlt évnek, amit egy dolog kapcsol össze, az, hogy a mindennapi patriotizmus, hazaszeretet minisztériumaként a nemzetünk, családjaink, fiataljaink és régebb óta fia­taljaink védelme és sikerei érdekében tesszük ezt. De azért be kell vallanom, nem minden feladattal végeztünk még!

Hasít az egyetemistáinkat a világ vezető egyetemeire elrepítő Pannónia-program, de persze küzdünk Brüsszellel a jogos jussunkért, az Erasmusért.

A BME egy általunk javasolt, rugalmas és versenyképes új modellben működik tovább, növekvő finanszírozás mellett. Megalapítottuk a kutatói közösség által javasolt magyar kutatási hálózatot, a HUN-REN-t, amelyhez a Tisza által gördített akadályok ellenére is érkezik 18 milliárd forint bérfejlesztés. A magyar szakképzés Európa egyik legjobbja lett, csaknem háromszázezer tehetséges fiatalt támogatunk a Nemzeti tehetség programban, és elindult az Otthon start program is.

A Brüsszel által javasolt adóemeléssel szemben Magyarország egy családügyi adóparadicsom lesz, mert kiemelten támogatjuk a családokat.

A kultúrában tartjuk az uniós átlag dupláját kitevő támogatási szintet, kitartunk a keresztény és nemzeti kultúránk mellett, és csak olyan pályázatot írtunk ki, amelyek a teljes Kárpát-medencét felölelik, hiszen a magyar kultúrának nincsenek határai.

A magyar családtámogatás nagyságrendeket ugrik, csaknem 15 évnyi adócsökkentés valósul meg négy év alatt (Fotó: Polyák Attila)

– Mely családpolitikai intézkedések határozzák meg az idei és a jövő évet?
– A magyar családtámogatás nagyságrendeket ugrik! Eddig is élen voltunk, bármit is hazudnak egyesek. Az elmúlt 15 évben 4400 milliárd forint adó maradt a magyar családoknál, a következő négy évben pedig négyezermilliárdot hagyunk nálunk, ami csaknem 15 évnyi adócsökkentés négy év alatt.

A magyar költségvetésből jövőre a GDP öt százalékát költjük családtámogatásra, 4802 milliárd forintot. 2010-ben ez alig 960 milliárd forint volt, vagyis megötszörözzük a családok támogatását, amihez még hozzájön a nyolcszázmilliárd forint rezsicsökkentés.

Idén július elsejétől szja-mentes lett a csed, a gyed és az örökbefogadói díj, első lépésben ötven százalékkal nő a családi adókedvezmény. Elindult a csed extra, ami azt jelenti, hogy három hónap után az édesanya választása szerint visszamehet dolgozni, így megkapja az szja-mentes munkabért és a szintén szja-mentes csed hetven százalékát. Október elsejétől a háromgyermekes édesanyák szja-mentességét vezetjük be, jövő január elsejétől pedig nemcsak a harminc év alatti édesanyák teljes bére, hanem a negyven év alatti kétgyermekes édesanyáké is szja-mentessé válik. Ezenfelül a családi adókedvezmény második ötven százalékának emelése is megtörténik. Továbbá jövőre félmillió édesanya, 2029. január 1-jétől pedig egymillió édesanya lesz szja-mentes.

– Hogyan áll Brüsszel a magyar családpolitikához?

– Brüsszelben családüldözés zajlik, mert

szerintük az elmúlt évszázadok normál élettel szembeni, mindent tagadó, individualista ideológiájának a férfi és nő életszövetségén és gyermekvállalásán nyugvó családmodell elavult, eltörlendő. Ennek egyik szörnyű megnyilvánulása, amikor a tiszások gúnyt űznek abból, hogy mi az édesanyáknak életük végéig biztosítjuk az szja-mentességet.

Amikor a gyermekvédelmi törvénnyel a normalitás szigeteként akarjuk a gyermekeinket védeni – hiszen a szexuális nevelés a családok dolga –, akkor Brüsszel kötelezettségszegési eljárást indít ellenünk. Ráadásul az Európai Bizottság előzetes ítélethozatala egy hónappal ezelőtt kimondta, hogy a gender euró­pai alapérték, a gyermekek védelme helyett. Ezzel szemben 2022-ben három és fél millió magyar erősítette meg, hogy ebben a kérdésben is a normalitás irányába kell mennünk.

– Mit szólnak a családtámogatásokhoz?
– Brüsszel meg akarja szüntetni a családok támogatását is, ugyanis a családok helyett Ukrajna gyorsított támogatására fordítják a pénzügyi erőforrásokat. Minden magyar család zsebéből két és fél millió forintot már kivettek, és az ukrán uniós csatlakozás minimum évente további négymilliót vonna el a magyar családoktól. Nem is beszélve arról, hogy mindez a rezsicsökkentés eredményeit is veszélyeztetné.

Ha Brüsszel elérné a célját, akkor a jelenlegi hétezres villanyszámla 14 ezer forint lenne, a 14-15 ezres gázszámla pedig 54 ezer. A harmincezer brüsszeli bürokrata a multik profitérdekeit képviselve eltörölné a kamatstopot, amivel 286 ezer családot védünk meg, de piszkálják a lakhatási támogatásokat és a kedvezményes hiteleket is.

A 2028-tól életbe léptetni kívánt uniós költségvetés húsz százalékát rögtön odaperkálnák Ukrajnának, tíz százalékot hiteltörlesztésre fordítanának, öt-hat százalék pedig a brüsszeli bürokrácia finanszírozását szolgálná, még 2500 fővel nőne terveik szerint az apparátusuk. Azaz a brüsszeli büdzsé egyharmada nem létező uniós célokat támogatna. Ezt sürgősen vissza kell vonniuk!

– Hogyan segíti a kormány a magyar fiatalokat?
– Esélyt, lehetőséget adunk a fiataloknak, hogy aztán a pályát a lehető legteljesebb mértékben ambíciójuk, szorgalmuk, tehetségük alapján játsszák be. A kormány azt vallja, hogy a fiatalok sikere a nemzet sikere. A magyar fiatalok szerencsések, hiszen biztonságban élhetnek, versenyképes oktatást kapnak és erősödik az anyagi biztonságuk, ami a kormány tudatos ifjúságpolitikájának az eredménye. Megszűnt a 2010 előtti munkanélküliség, aki akar, rögtön munkához jut. A szakképzés Európában a második legjobb, az egyetemek haladnak előre a nemzetközi rangsorokban. A diplomásbérszorzó átlagosan másfélszeres!

Az elmúlt időszak legkiterjedtebb otthonteremtési támogatási rendszere valósul meg az Otthon start program részeként. Egyhavi lakbér összegéből vagy annál kedvezőbben új otthonuk, első házuk, lakásuk lehet a fiataloknak.

Eddig is ott álltunk mellettük, hiszen a 25 év alattiak szja-mentességére már több mint 550 mil­liárd forintot hagytunk a fiataloknál, így idén háromszázezer fiatal jut akár évente 1,2 millió forint adókedvezményhez. Megduplázódott azoknak a fiataloknak a száma, akik kiemelt anyagi biztonságban érzik magukat a hónap végén, és minimálisra csökkent azoké, akik anyagi nehézségekkel küszködnek.

Akárhogy is dolgoznak a tiszások a magyar egyetemisták és kutatók ellen, az egyetemek fejlődnek (Fotó: Kurucz Árpád)

– A magyar felsőoktatás sokat lépett előre, innen merre vezet tovább a magyar egyetemek útja?
– Mint Kapu Tibornak, nekik is a határ a csillagos ég. Szeretnénk több magyar intézményt a világ top 100 és az unió top 100 egyeteme közé.

Bármennyire is próbálják a tiszások aktív támogatásával a magyar sikereket Brüsszelből visszanyesni, közösen fellépve a magyar egyetemisták és kutatók ellen, a felsőoktatási intézményeink fejlődnek.

Van már egy egyetemünk a top egy százalékban, három a top két százalékban, 12 a top öt százalékban. A modellváltásnak köszönhe­tően 48 százalékkal több a tudományos publikáció, 68 százalékkal emelkedett az ipari bevételek aránya, húszezerrel több diákunk van műszaki és természettudományos területen. Mindebből az látszik, hogy sikeres a megújult magyar felsőoktatás. Az elmúlt két év után az idei felvételi is megmutatta, hogy hozzáférési fordulat van a felsőoktatásban.

– Mit jelent ez az idei felvételiben?

– Az elmúlt csaknem másfél évtized

legsikeresebb felvételije volt az idei: 95 907 fiatalt vagy régebb óta fiatalt vettek fel.

Ezentúl fontos az is, hogy tartottuk az európai szinten kiemelkedő arányt, azaz tízből csaknem nyolcan állami ösztöndíjas helyen kezdik meg egyetemi tanulmányaikat. Ez azt jelenti, hogy több mint 74 ezer gólya esetében az éves felsőoktatási tanulmányaik 148 milliárdos költségét fedezi az állam. Örömteli, hogy tízből hat diákot olyan, a gazdasági-társadalmi szempontból kiemelt területekre vettek fel, mint a műszaki, mérnöki, informatikai, orvosi, agrár, tanári területek. Erősödik a vidék, mert minden második diák szeptembertől vidéki egyetemen kezdi meg tanulmá­nyait, és emelkedik a hátrányos helyzetű régiókból felvettek száma is.

– Vannak, akik most sem elégedettek.
– Abból is látszik, hogy jól sikerült a felvételi, hogy el kellett telnie egy-két napnak, míg szokás szerint álhíreket gyártottak, ahogy januárban a csökkenő állami ösztöndíjas helyeknél. Hol az a problémájuk, hogy magasak a pontszámok, hol az, hogy alacsonyak, de a felvételi új rendszerét nem akarják vagy tudják megérteni, pedig nem olyan bonyolult. Például a régi felvételiben 280 a minimumponthatár, ami az új rendszerben 187 pontnak felel meg, illetve a megújult tanárképzéssel a megfelelő alapképzés után egy-két év alatt lehet tanári diplomát szerezni. Ennek is köszönhető, hogy

mintegy két és félszeresére nőtt a tanítónak, tanárnak képzett felvettek száma, és hasonló a növekedés a természettudományos szakokra felvettek esetében is.

De megint mit várunk azoktól, akik a kritikák megfogalmazásánál még azt sem tudják, hogy már nincs hatéves tanárképzés?

– Mennyire tudták pótolni a Brüsszel ideológiai feltételekhez szabása miatt kiesett Erasmus+ programot a Pannónia-programmal?
– Nem pótoltuk, hanem egy huszárvágással jobbat csináltunk. A Pannónia-program esetében a magyar egyetemek 4045 egyetemmel kötöttek szerződést, így nagyjából 7800 fiatal jutott vagy jut el idén augusztusig a világ vezető egyetemeire, míg az Erasmusszal legutóbb egy év alatt kevesebb mint ötezren, és csak uniós országokba. Ehhez képest

tisztességtelen, amit Brüsszel a tiszások támogatásával tesz, mert amikor a magyar baloldali ellenzék uniós képviselőinek lehetőségük lenne az Erasmus-jelentésről a magyarok mellett állást foglalni, akkor vagy nem mennek el az ülésre, vagy a magyar fiatalok ellen szavaznak.

Közben hat egyetemünk perli Brüsszelt, amiben a tiszások az Európai Bizottság mellett avatkoznak be, szemben a magyar egyetemekkel. Jól tudjuk Kollár Kingától, hogy minél jobban fáj az egyetemistáknak és a kutatóknak, annál jobb a tiszásoknak, de mi ezt nem hagyjuk, mert a magyar egyetemistákért, kutatókért küzdünk!

– Hogyan áll a kutatóknak szóló Hu-rizont program, ami a Horizon Europe-ot helyettesíti?
– A Horizonról is volt egy szavazás az Európai Parlament kulturális bizottságában, amelyet egy zöldpárti képviselő vezet, mert a brüsszeli demokráciában ugyan a bizottság vezetését a patrió­ta képviselőnek kellett volna ellátnia, de ezt jogtalanul felülírták.

A patrióták azt javasolták, hogy a Horizon valódi kutatásokat támogasson, ne a genderkutatásokat, és azt is szerették volna, hogy minden kutató férjen a programhoz. Jellemző, hogy a Tisza egyik javaslatot sem támogatta.

A Hu-rizon programban a magyar egyetemek konzorciumvezetők, így olyan kutatásokat végeznek, amelyek a magyar gazdaságnak hasznosak. Az első évben harminc kutatói pályázat kapott 12 milliárd forintot, de itt a magyar egyetemek a világ olyan vezető egyetemeivel kutatnak együtt, mint a Szingapúri Egyetem, a Stanford vagy a Cambridge.

Tisztességtelen, amit Brüsszel a tiszások támogatásával tesz a magyar fiatalok ellen (Fotó: Polyák Attila)

– Milyen eredményekkel büszkélkedhet a megújult magyar szakképzés, és miért kritizálja ezt Brüsszel?

– Mert Brüsszel hungarofób.

A magyar szakképzés bronzérmes az OECD-ben a munkaerőpiaci megfelelés szempontjából, második helyet szerzett az európai szakképzési bajnokságon, de ez Brüsszelnek nem felel meg.

Pedig a szakképzésünk folyamatosan előrelép, már tízből hatan az általános iskola után ide jönnek, és minden második fiatal duális szakképzésben vesz részt. Az elmúlt években 24 ezer oktató fizetését két és félszeresére emeltük, megújul 34 szakképző intézmény, és elindítottunk öt ágazati tudásközpontot. Jövőre már 156 szakképző iskola működik együtt az egyetemekkel, ezzel az egyetemi mérnökképzés előszobája lettek. A szakképzésből a felsőoktatásba felvettek aránya az elmúlt években 64 százalékkal nőtt.

– Milyen tudománypolitikára van szükség a versenyképesség megerősítéséhez?

– A világ átalakult. Azok az országok léptek előre, ahol a tudománypolitika hatásvezérelt, azaz a fejlesztések társadalmi és gazdasági hatást váltanak ki. A kutatók 18 milliárd forint béremelést kapnak, és úgy duplázzuk meg a magyar kutatási hálózat finanszírozását, hogy kutatási, innovációs és szabadalmi teljesítményhez kötjük. Óriási eredmény, hogy Krausz Ferenc professzor segítségével csúcskutatási és tehetséggondozási alapítványt hoztunk létre.

A brüsszeli bürokraták vakarják a fejüket, hogy egy Nobel-díjas kutatót zárjanak ki, mert olyan alapítványban van, ami autonóm módon segíti a kutatást

Emellett megújult a doktorandusz-ösztöndíj program, ahol nagymértékben emeljük az ösztöndíjakat. Kapu Tibor utazása a világűrbe pedig nemcsak annak az elismerése, hogy kiválóak vagyunk az űrkutatásban, hanem a világ vezető kutatói közé repít bennünket, és újra népszerűvé teszi a természettudományokat a fiatalok között.

– Mennyire szakmai vagy politikai indíttatású a kormány vitája az MTA-val a HUN-REN-ről?

– Az ELTE szenátusa egy új rektorra és rektori programra szavazott, amelyben szerepelt a szorosabb együttműködés a HUN-REN-nel. Az ELTE kinevezett rektora szerint a humántudományi központok átvétele az ELTE-hez hatékonyabb működést tud eredményezni, amit az MTA-elnökkel közösen kinevezett HUN-REN irányító testülete támogatott, valamint az ELTE szenátusa is támogatott.

Az MTA ezt azért ellenzi, mert a mögöttük álló szereplők politikailag motiváltak. Tavaly a Tisza Párt az akadémikusok privát e-mail címére küldött levelet, amelyben azt akarták elérni, hogy ne szavazzák meg a kormány MTA-ingatlanokra vonatkozó vételi ajánlatát, melyet teljes mértékben a HUN-REN kapna meg. Az érvük az volt, hogy majd a Tisza 2026-ban rendezi.

Nem nyugodtak, mert ezután egyes akadémikusok ezt megtámadták, és azonnali jogvédelmet kértek, most meg az ELTE és a HUN-REN autonóm döntéseit támadják.

A kormány nem a „merjünk kicsik lenni” Magyarországát építi, hanem a büszke magyarokét (Fotó: Polyák Attila)

– Milyen elveket tart követendőnek a kultúrpolitikában?

– Keresztény kultúránk és nemzeti kultúránk szeretetét. Nem lehet más vezérelv. Mélyen elszomorít, de egyben cselekvésre is késztet, amikor a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete azzal kritizálja a nyolcadikos ballagóknak adott Magyar élet, magyar ének című daloskönyvet, hogy abban a hazaszeretetre buzdító énekek vannak. Ha ezt így gondolják, akkor nagy baj van.

A kormány nem a „merjünk kicsik lenni” Magyarországát építi, hanem a büszke magyarokét, akiknek küldetéstudatuk van.

Ezért is minden kulturális támogatást Kárpát-medencei dimenzióban biztosítunk. Ennek szükségét és erejét sokszor érezzük, de Tusványos ennek egyik legmeghatározóbb pontja, mert minden magyar felelős minden magyarért. Ránk számíthatnak!

Borítókép: A miniszter szerint az új lehetőségekkel, támogatásokkal a fiatalok előtt a határ a csillagos ég (Fotó: Havran Zoltán)