Ha nem csenget a postás

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében nyolcvanegy, országosan pedig több mint ötszáz kistelepülési postát zártak be. Kormányzati jóváhagyással leértékelődtek a 600 fős lélekszám alatti községek Magyarországon – jelentette ki Ódor Ferenc, Abaúj fideszes országgyűlési képviselője –, noha a 2002-es kampány idején Medgyessy Péter akkori miniszterelnök-jelölt azt hangoztatta: az életképes települések támogatása nem szenvedhet csorbát. Az ombudsman napokban megfogalmazott állásfoglalása szerint a falusi kis posták bezárása helyi hozzájárulás nélkül alkotmányellenes, s ezt azért írta le, mert a Zempléni Településszövetség (ZTSZ) vezetői Lenkovics Barnabás véleményét kérték.

Tolcsvai L. László
2005. 11. 09. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Májer József, Bodrogkeresztúr polgármestere, a Zempléni Településszövetség elnöke közölte, a demokrácia nem létszámfüggő, így a kistelepüléseken élő emberek megérdemlik mindazt a jogot, amely a nagyobb községek, városok lakóit megilleti. Mondta ezt azért, mert a Magyar Posta Rt. ötszáznál több kistelepülési postahivatalt zárt be az országban 2003-tól, ám döntése előtt nem kérte ki a helybeliek véleményét. Az elnök nehezményezte, hogy a kis posták bezárásával kapcsolatos jogellenes cselekedetek miatt ugyan parlamenti törvénymódosító javaslatot nyújtott be az ellenzék a napokban, a kormánypártok azonban az asztal alá söpörték. Májer József felhívta a figyelmet, miután törvénytelenül szüntették meg a hivatalokat, ezért a nyolcvan település alkotta regionális szervezet, illetve az abaúji hatszáz alatti lélekszámú községek vezetői minden lehetséges eszközt latba vetve tiltakoznak a posta faluromboló cselekedetei ellen.
Köteles László komlóskai polgármester – mint a ZTSZ koordinátora – jogi fórumokon kereste igazát az eltelt egy-másfél évben, de előtte két nyílt levelet is írt a Magyar Posta Rt. vezetőinek. Megfogalmazta a bezárás elleni indokaikat, üzenete viszont süket fülekre talált. A háromszáz lelkes falu első embere rámutatott: azt szeretnék elérni, hogy csak azokon a hatszázas lélekszám alatti településeken működhessen a mobil postai szolgáltatás, ahol a lakosság hozzájárul, márpedig a községben nem kérték ki a helyiek véleményét. A tavalyelőtti és tavalyi sikertelenség miatt megszervezte a Zempléni Településszövetség által elindított polgári mozgalmat a kis posták bezárását, valamint az aprófalvak tudatos ellehetetlenítését célzó kormányzati törekvésekkel szemben.
Köteles László állítja, cselekedetükkel legalább egymillió ember érdekeit képviselik. Országosan 911 település csatlakozott mozgalmukhoz, miközben hatvanezer aláírást gyűjtöttek a postabezárások megakadályozása céljából. Rámutatott, a mobil postai szolgáltatás semmivel nem olcsóbb a hivatalok folyamatos működtetésénél, mi több, a mobiltelefonos térerő hiánya helyenként a mozgó postaautóból való pénzfelvételt sem teszi lehetővé. A kistelepülések postai szolgáltatásának látszólagos reformja kifejezetten üzleti érdekeket szolgál, s Köteles László nem titkolta, minden eszközzel igyekeznek gátat vetni a falvak elnéptelenítését célzó törekvéseknek.
Miután Komlóska polgármestere nem járt áttörő sikerrel, az állampolgári jogok biztosához fordultak azzal a kéréssel, miszerint foglaljon állást a kistelepülések postáinak bezárását, illetve a mobil postai szolgáltatás működésének jogszerűségét illetően. Lenkovics Barnabás egyértelműen megfogalmazta, a postai szolgáltatás működését előíró rendeletek lakossági feszültséget okoznak. Májer József szerint a mobilposta-szolgáltatás továbbra is kiszámíthatatlan, nincs menetrendje, több településen működésképtelen.
Az elnök idézett az ombudsmantól érkezett állásfoglalás szövegéből, amely dokumentumban Lenkovics Barnabás megállapítja, hogy az alkotmányos visszásság a már működő mobil postai szolgáltatás vonatkozásában szintén fennáll, a jogszabályról szóló tájékoztatás és a gyakorlati megvalósulás között ugyanis nincs összhang. Az esélyegyenlőség és diszkriminációmentesség elve a vizsgált kérdésben a jelenlegi szabályozásból adódóan nem érvényesül, a jog a különböző lélekszámú településeken élőket nem kezeli egyenlő méltóságú személyekként, és ez a megkülönböztetés érinti a településeken működő önkormányzatokat is.
A Zempléni Településszövetség elnöke szerint nincs kormányzati szándék a falusiak problémájának megoldására, ezért nem történt meg a mai napig sem a postáról szóló, 2003-ban, valamint 2004-ben elfogadott kormányrendelet jogszabályi módosítása. Ugyanakkor a ZTSZ eredményességét támasztja alá az a tény is, miszerint a Magyar Posta Rt. nem került magánkézbe, a privatizáció meghiúsult. Az elnök rámutatott, a 911 település választópolgárai mellett számos közéleti személyiség is csatlakozott mozgalmukhoz. Kiépítettek egy országos koordinátori hálózatot, s immár nem riadnak vissza akár egy jelentősebb számú embertömeget megmozgató fellépéstől sem. A ZTSZ jogi képviselője, Kovács János eközben rámutatott, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság Komlóska ügyében hozott jogerős ítéletéből, valamint a Nemzeti Hírközlési Hatóság határozatából ugyancsak levonható az a következtetés: a mobilposta-szolgáltatás nem mindenhol működik törvényesen. Májer József pedig úgy fogalmazott, a Magyar Posta Rt. felelőssége vitathatatlan a mobil posták rossz működtetésében, de vezetői állítják: csak a jogszabályt hajtják végre. A ZTSZ elnöke és elnöksége úgy véli, felelősség terheli a kormányt, amiért eddig nem intézkedett a törvénysértések és az alkotmányos jogok megsértésének visszaszorítására.
A Komárom megye nagyságú, aprófalvas szerkezetű abaúji régió fideszes országgyűlési képviselője azt mondta, a Magyar Posta Rt. vezetői a hivatalok bezárásával kapcsolatos szándékot azzal indokolták 2003-ban, hogy nem kifizetődő fenntartani az úgynevezett fix létesítményeket. Ódor Ferenc úgy véli, Borsod-Abaúj-Zemplén megye nyolcvanegy bezárt postájának éves fenntartási költsége nem haladná meg a 220 millió forintot, ugyanakkor a mobilposta-szolgáltatás működtetése sem olcsóbb. Kijelentette, mivel a szocialisták nem tekintik választási tényezőnek az aprófalvakat, így a kistelepülések léte nyilván nem ér meg 220 millió forintot a kormánynak. A fix postahelyek zökkenőmentes működéséhez szükséges feltételek pedig rendelkezésre állnának, ráadásul több kisközség esetében az épületet a helyi önkormányzat tartaná fenn.
A képviselő hozzátette, garadnai lakos lévén jól ismeri a kis postai szolgáltatás problémakörét, hiszen négyszáz lelkes falujában szintén bezárták a hivatalt. Úgy fogalmazott, ahhoz, hogy küldeményeit továbbíthassa, a szomszédot vagy az ismerősöket kell megkérni a levelek feladására. Ajánlott levelei kézbesítése ugyancsak gondot okoz, hiszen – szavai szerint – nem tudja aláírásával igazolni az átvételt, ha nincs otthon. Márpedig ez gyakran előfordul. Hangsúlyozta: a község postása köztiszteletben álló személyiség volt a faluban, legalább olyan megbecsültségnek örvendett, mint az orvos, a boltos, illetve a tanító. Bizalmasa a község lakosságának, továbbá a titkok tudója, aki nézeteltéréseket simított el, lelki támaszt adott a gyászolóknak.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.