Idén és jövőre sincs megoldás a MÁV Rt. működésének finanszírozására, a szűkös fejlesztési források miatt a szolgáltatási színvonal is csökken, miközben működése érdekében a társaság újabb hitelekből tartja fenn magát, és egyre jobban eladósodik. A közszolgáltatás költségeit az állam nem téríti meg a MÁV-nak, arra sem lehet számítani, hogy a kormány döntést hoz az eddig felhalmozódott adósság szanálásáról. Ugyanakkor fennáll annak lehetősége, hogy a társaság csődbe kerül, majd nyugat-európai cégek jelennek meg a magyar hálózaton: ezt követően viszont a vasúti szolgáltatás az államnak és az utazóközönségnek lényegesen drágább lesz, mint jelenleg, a megrendelő pedig kénytelen lesz kifizetni az operátorcégek által meghatározott összeget. A MÁV mutatói viszont folyamatosan romlanak. Mint arról Gaál Gyula, a MÁV Rt. elnök-vezérigazgatója tegnap beszámolt, a 2004-es 49 milliárd forinthoz képest idén a társaság mérleg szerinti vesztesége 80-81 milliárd forint lesz. A személyszállításból eredő bevételek illetve az állam által nyújtandó fogyasztói árkiegészítés együttesen 55 milliárd forintot tesz ki. A menetdíjbevétellel nem fedezett költségekre további 40 milliárd forintra számít a vasúttársaság, ezek együttesen sem fedezik az állam által jóváhagyott közszolgáltatás fenntartását. Termelői támogatás címén az idei 40 helyett 2002-ben még 60 milliárd forintot juttatott az állam a MÁV-nak.
Fejlesztési és karbantartási munkák maradnak el a MÁV-nál idén, így háromszázzal csökken az üzemképes személykocsipark. Gaál Gyula közölte: a nyugat-európai társaságokkal összehasonlítva a jelenleginél olcsóbb vasutat nem igazán tud elképzelni. Tavaly az egy kilométerre jutó infrastruktúra működési költség a MÁV esetében 57 ezer euró volt, míg egyes vasutaknál 170 ezer euró. 2004. évi jelentéséből az derül ki, hogy pályavasúti beruházásokra a tervezett 38 helyett 25 milliárd forintot költött a cég. A MÁV Rt. létszáma 2002-höz képest 2006 végéig 11 ezer fővel csökken, a dolgozók kétharmadát bocsátották, illetve bocsátják el, a munkavállalók egy része kerül csak a csoporton belüli cégekhez.
Az ellenzék szerint a vasúti közlekedésről szóló törvényjavaslat alkalmatlan a versenyképes nemzeti vasút és a környezetkímélő vasúti közlekedés igénybevételének ösztönzésére. Lezsák Sándor független képviselő tegnap az általános vita lezárása előtt annak a véleményének adott hangot, hogy a törvényjavaslat több része nincs összefüggésben Magyarország uniós tagságával. Szerinte a törvényjavaslat nem nyilvánítja ki, hogy továbbra is kell a magyar nemzeti vasúttársaság. Tóth Gyula szocialista képviselő azt közölte, hogy a létszámleépítést mindenképpen meg kell előznie a fejlesztési politikának.
Kiderült, hogy mikor indul a magyar űrhajós a Nemzetközi Űrállomásra