A rendezvény kapcsán megkérdeztük Osztie Zoltánt, a KÉSZ elnökét, hogyan látja ma a civil szerveződések szerepét, hatékonyságát a magyar társadalomban, illetve mik azok a törekvések a klebelsbergi örökségben, amelyek folytatása a legidőszerűbb lenne az oktatás, a nevelés és a kultúra területén.
– Egy demokratikus társadalomban a civil kezdeményezések és a központi, felülről jövő intézkedések ideális aránya 60-40 százalék lenne. Ma Magyarországon nem ez a jellemző, s ebben számos ok közrejátszik. A rendszerváltozás óta eltelt tizenöt év nem volt elég ahhoz, hogy az ország nagy többsége civil keretek közt teremtsen meg mindent, ami nyugati államokban már rég ilyen módon zajlik. Probléma az is, hogy sokszor hiába nyer pályázati pénzt egy-egy civil szervezet, ha az állam úgy próbálja adminisztratív eszközökkel meghiúsítani a terveket, hogy egyszerűen nem fizeti ki a megítélt összeget. Különösen a helyi szervezetek száma, aktivitása adhat okot bizakodásra, de ezek a csoportok többnyire nem ismerik egymást, nem épültek még ki közöttük a kapcsolatok, így nem tudnak együttműködni, hatékonyan képviselni egy-egy közös elképzelést, közös érdeket. Nem a KÉSZ-re gondolok, amikor ezt mondom, szerintem nálunk már nagyon jól működik a kapcsolati háló. A mai magyar társadalomban pedig sokan – például az egészségügyiek – napi tíz-tizenkét órát dolgoznak becsülettel nagyon alacsony összegért. A legtöbbjük a középgenerációhoz tartozik. Ők nem is gondolhatnak arra, hogy a munkájukon túl is tegyenek valamit a szűkebb vagy tágabb közösségért.
– Az utóbbi években melyek voltak a legfontosabb feladatok, amelyeket a KÉSZ vállalt?
– Amikor a kormánydöntés anyagilag hátrányos helyzetbe hozta a felekezeti iskolákat, mi rendeztük a demonstrációt az Oktatási Minisztérium előtt. Határainkon túli helyi csoportjaink személyes kapcsolatot tartanak fenn az ottaniakkal, a kinti iskolákkal és más határainkon túli szervezetekkel. A nemzeti öszszetartozás és közös kultúra megőrzése érdekében igyekeznek nekik sokoldalú segítséget nyújtani. Szervezetünk felkarolja, összegyűjti a munkanélküli értelmiségieket is. Számos kulturális rendezvény, kórusfesztivál, kiállítás szervezése fűződik a KÉSZ-hez és a benne tevékenykedőkhöz.
– Ha alakulna egy olyan kormány, amely valóban tenni szándékozik ezért a nemzetért, mit kellene átörökíteni a klebelsbergi örökségből?
– Nagyon fontos lenne, hogy ne zárják be a kistelepülések iskoláit, s ilyen módon állítsák meg az elvándorlást, védjék meg a magyar vidéket. Egy olyan kormánynak, amilyenről beszél, meg kell óvnia az oktatás-nevelés szempontjából legszínvonalasabb iskolákat, köztük a felekezeti oktatási intézményeket.
– A klebelsbergi kultúrpolitika része volt az is, hogy a trianoni lelki sebek orvoslásáért nemcsak az oktatásra és a nevelésre szánt jelentős anyagi támogatást, hanem a művészképzésre és arra is, hogy nagyon sokan kapjanak lehetőséget alkotói pálya befutására. A következő évtizedek nagyszerű művészóriásait, művészeti csoportjait nem kis mértékben ennek a stratégiának köszönhetjük.
– Igen, ebben a tekintetben is érdemes folytatni az egykori kultuszminiszter nevével fémjelzett politikát. Közhelyszámba megy, hogy a legfontosabb magyar tőke, erőtartalék a szürkeállomány, legyen szó művészetről vagy tudományról. De hadd idézzem most a svéd példát. Amikor a skandináv ország gazdasága meggyengült, vezetői nem próbálták rajta a lyukakat, repedéseket foltozgatni, hanem az oktatásba, a nevelésbe fektettek hihetetlen pénzeket. Egy-két generációval később az eredményt a svéd gazdasági csodaként emlegették.
– Túl az ünneplésen, miért fontos ön szerint a szombati konferencia?
– Napjaink nemzetrombolásának légkörében nem lehet kérdés, miért kell összegyűlnünk egy asztalhoz, és beszélnünk a nemzetről, a nemzetpolitika jelenéről, jövőjéről. A gazdaság, a kultúra, az oktatás és a nevelés helyzete is megoldásért kiált. Egyetlen alkalom persze csak arra alkalmas, hogy különféle támpontok vetődjenek fel, s hogy azok, akik hasonlóan gondolkodnak az ország állapotáról, egy asztalhoz üljenek.
origo.hu
„Kamu!” – Kálmán Olga kommentálta Ukrajna EU-s csatlakozását – videó
