„Nagy aggodalomra ad okot annak eshetősége, hogy ilyen intézmények létezhetnek ET-tagországok területén, mert az súlyosan sértené az emberi jogokat” – mondta Alvaro Gil-Robles, hozzátéve, hogy nagy érdeklődéssel figyeli az ügy fejleményeit.
Idehaza spekulációnak nevezte az október elején Magyarországon landolt CIA-repülőgéppel kapcsolatos sajtóértesüléseket tegnapi sajtótájékoztatóján Batiz András kormányszóvivő. Ezzel együtt elismerte, hogy október 3-án Izlandról Budapestre érkezett egy Közel-Keletre tartó repülőgép, amely leszállási engedélyt kért és kapott. A papírokat rendben találták, magát a gépet pedig Ferihegyen szakemberek átvizsgálták. Az ötfős személyzet a fővárosban töltötte az éjszakát, majd másnap továbbindultak – tette hozzá a kormányszóvivő, aki elmondta azt is, hogy ugyanez a repülőgép tavaly augusztusban egyszer már járt Magyarországon, akkor Grúziából érkezett, és Frankfurt felé repült tovább. Lapunk a „spekuláció” kapcsán felidézte a dán közlekedési miniszter minapi kijelentését („a gép egy olyan cég tulajdona, melyet a New York Times amerikai napilap szerint a CIA fedőcégeként használ a repüléseihez”), de ezt Batiz András nem kommentálta.
*
Közben lengyel illetékesek elismerték, hogy két évvel ezelőtt egy titokzatos repülőgép érkezett hét, amerikai útlevéllel rendelkező utassal a fedélzetén egy eldugott lengyelországi repülőtérre, de tagadták, hogy a gépnek köze lett volna az amerikai Központi Hírszerző Szolgálat (CIA) állítólagos kelet-európai börtöneihez – jelentette az MTI. A titokzatos repülőgép érkezését a lengyel illetékesek azután erősítették meg, hogy Mark Garlasco, a Human Rights Watch (HRW) emberi jogi szervezet egyik fő katonai elemzője közölte: bizonyítékuk van arra, hogy az északkelet-lengyelországi Szczytno város repülőterén 2001 és 2004 között leszálltak CIA-gépek, amelyek Afganisztánban elfogott al-Kaida-terroristákat, illetve terroristagyanús személyeket szállítottak.
Az Európai Bizottság közölte: kivizsgálja a börtönökkel kapcsolatos értesüléseket. Némileg változott a bizottság álláspontja Romániát illetően is. Mivel keleti szomszédunk csak akkor csatlakozhat az unióhoz, ha eleget tesz a koppenhágai kritériumoknak, tegnapelőtt a bizottsági sajtótájékoztatón az erre vonatkozó kérdést a szóvivő azzal hárította el, hogy a koppenhágai kritériumok a „titkos börtönök” létét nem említik. Franco Frattini bizottsági alelnök, az igazságügyért, szabadságjogokért és biztonsági kérdésekért felelős biztos viszont nyilatkozatában ettől eltérően fogalmaz. Mint hangsúlyozza, a koppenhágai kritériumok egyebek mellett azt követelik, hogy egy csatlakozni kívánó ország olyan intézményeket építsen ki, amelyek „szavatolják a demokráciát, a törvények uralmát, az emberi jogokat és a kisebbségek iránti tiszteletet illetően a kisebbségek védelmét”.
Vélhetőleg szóba kerül a CIA-botrány a tegnap kezdődött IV. amerikai csúcstalálkozón is. George Busht tüntetők fogadták az argentin fővárosban, köztük Diego Maradona egykori futballcsillag.
Bush nem becsületes? Az amerikaiak több mint 50 százaléka kételkedik George Bush amerikai elnök becsületességében – állítja az a közvélemény-kutatás, amelyet egy évvel újraválasztása után készített az ABC televíziós hálózat. A felmérés szerint a megkérdezetteknek csak 40 százaléka véli úgy, hogy Bush becsületes ember, míg 58 százalék szerint nem az. Az elnök népszerűségi indexe 39 százalékon stagnál. (MTI)
