„Nagy aggodalomra ad okot annak eshetősége, hogy ilyen intézmények létezhetnek ET-tagországok területén, mert az súlyosan sértené az emberi jogokat” – mondta Alvaro Gil-Robles, hozzátéve, hogy nagy érdeklődéssel figyeli az ügy fejleményeit.
Idehaza spekulációnak nevezte az október elején Magyarországon landolt CIA-repülőgéppel kapcsolatos sajtóértesüléseket tegnapi sajtótájékoztatóján Batiz András kormányszóvivő. Ezzel együtt elismerte, hogy október 3-án Izlandról Budapestre érkezett egy Közel-Keletre tartó repülőgép, amely leszállási engedélyt kért és kapott. A papírokat rendben találták, magát a gépet pedig Ferihegyen szakemberek átvizsgálták. Az ötfős személyzet a fővárosban töltötte az éjszakát, majd másnap továbbindultak – tette hozzá a kormányszóvivő, aki elmondta azt is, hogy ugyanez a repülőgép tavaly augusztusban egyszer már járt Magyarországon, akkor Grúziából érkezett, és Frankfurt felé repült tovább. Lapunk a „spekuláció” kapcsán felidézte a dán közlekedési miniszter minapi kijelentését („a gép egy olyan cég tulajdona, melyet a New York Times amerikai napilap szerint a CIA fedőcégeként használ a repüléseihez”), de ezt Batiz András nem kommentálta.
*
Közben lengyel illetékesek elismerték, hogy két évvel ezelőtt egy titokzatos repülőgép érkezett hét, amerikai útlevéllel rendelkező utassal a fedélzetén egy eldugott lengyelországi repülőtérre, de tagadták, hogy a gépnek köze lett volna az amerikai Központi Hírszerző Szolgálat (CIA) állítólagos kelet-európai börtöneihez – jelentette az MTI. A titokzatos repülőgép érkezését a lengyel illetékesek azután erősítették meg, hogy Mark Garlasco, a Human Rights Watch (HRW) emberi jogi szervezet egyik fő katonai elemzője közölte: bizonyítékuk van arra, hogy az északkelet-lengyelországi Szczytno város repülőterén 2001 és 2004 között leszálltak CIA-gépek, amelyek Afganisztánban elfogott al-Kaida-terroristákat, illetve terroristagyanús személyeket szállítottak.
Az Európai Bizottság közölte: kivizsgálja a börtönökkel kapcsolatos értesüléseket. Némileg változott a bizottság álláspontja Romániát illetően is. Mivel keleti szomszédunk csak akkor csatlakozhat az unióhoz, ha eleget tesz a koppenhágai kritériumoknak, tegnapelőtt a bizottsági sajtótájékoztatón az erre vonatkozó kérdést a szóvivő azzal hárította el, hogy a koppenhágai kritériumok a „titkos börtönök” létét nem említik. Franco Frattini bizottsági alelnök, az igazságügyért, szabadságjogokért és biztonsági kérdésekért felelős biztos viszont nyilatkozatában ettől eltérően fogalmaz. Mint hangsúlyozza, a koppenhágai kritériumok egyebek mellett azt követelik, hogy egy csatlakozni kívánó ország olyan intézményeket építsen ki, amelyek „szavatolják a demokráciát, a törvények uralmát, az emberi jogokat és a kisebbségek iránti tiszteletet illetően a kisebbségek védelmét”.
Vélhetőleg szóba kerül a CIA-botrány a tegnap kezdődött IV. amerikai csúcstalálkozón is. George Busht tüntetők fogadták az argentin fővárosban, köztük Diego Maradona egykori futballcsillag.
Ablakon menekült a sorozóbizottság elől + videó
