MI A MAGYAR?

CSILLÁR Először a szentjánosbogár neve volt, de ez kikopott a használatból. Szemere Pál a csillog ige alapján képezte a mennyezetről függő, többkarú fényforrás elnevezésére (1831).
DIGÓ, DIGÓZ A Magyarországra jött olaszokat a XIX. század közepén neveztük először digóknak, amikor sokan érkeztek építkezési munkára. A dico (mondom) velencei tájszólásban digo, és a szó afféle „ide figyelj” felszólítást is kifejez, tehát az olaszok a mondataikat gyakran kezdik így. A digózás eredetileg kubikosmunka, a szikesek javítását célzó földterítés volt. Az 1960-as évek végétől viszont fiatal olasz férfiak jártak a számukra olcsó Magyarországra, hogy lányokat keressenek, és arra mondták, hogy digózik, aki egy-egy olasz fiú alkalmi barátnője lett.
FAGYLALT Ezt az édes, hideg csemegét már gróf Széchenyi István is e néven ismerte. Kossuth felszólalása után elmenőfélben volt, amikor figyelmeztették, hogy Kossuthnak egy jelentéktelen szónok még válaszolni fog, jöjjön vissza a terembe. „Fagylalt után nem eszem pacalt” – mondta Széchenyi. A szó a német Gefrorenes (megfagyasztott) tükörfordítása.
HACSEK ÉS SAJÓ Vadnai László kabarészerző találta ki a párost. Kezdetben Hacsek egyedül tűnt fel a színpadon (1928. szept., Blaha Lujza Színház), s tréfás monológját a Reggeli Újság rendszeresen közölte. 1931-től a Teréz Körúti Színpadon már Sajóval folytatta a nevettető kávéházi párbeszédét. 1945-ben Hacsek és Sajó a Pódium Kabaré műsorán szerepelt, de a kommunista kormányzat kispolgárinak ítélte meg a kávéházi humort, és 1953-ig nem engedélyezte fellépésüket. […]
KIZSÁKMÁNYOLÁS Először az Általános Munkás-Újság 1870-es évfolyamában megjelent szó. Korábban így mondták: embernek ember által való kihasználása.
MASZEK A kommunista vezetésű Magyarország gazdaságpolitikájának megfelelően éles megkülönböztetés volt az állami szektor és a kismértékben engedélyezett magánszektor között. Mivel ide főleg szolgáltató kisiparosok tartoztak, a magánszektor képviselőivel sűrűn találkozott mindenki. Kellér Dezső (1905–1986) konferanszié találta ki az összevont maszek szót.
NORMAFA A budai Svábhegy öreg fája volt, amelyet 1890 körül villámcsapás pusztított el. Erre a környékre régen gyakran kirándultak színészek, és a fát Bellini Norma című operájának fadíszlete után nevezték el. […]
ORMÁNSÁG Kiss Géza etnográfus, református lelkész (1891–1947) nevezte el Ormányságnak Dél-Baranya egy részét. Vitatott, hogy a felhasznált Ormán név török-e (erdő) vagy finnugor (domb).
PAROLI Katonai egyenruha hajtókájára varrt fegyvernemjelzés. A paroli szó eredetileg szerencsejátékoknál a tét megkettőzését jelentette. A kártya behajtott sarka és a hajtóka hasonlóságára utal az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregében született újabb jelentés.
SZÖG Gyakran így ejtjük a szeg szót is, de a szög elsősorban egymást metsző egyenesek viszonya (angulus), másrészt egyfajta barna hajszín. Az angulus magyarítását Dugonics András végezte el szög (pl. háromszög) formájában, aki ugyan az első magyar regény szerzője (1788), de tulajdonképpen matematikatanár volt. […]
Mit is jelent? Sárközi Mátyás szótára (2005)