Ragaszkodás a hagyományokhoz

Érszegi Márk Aurél
2005. 11. 04. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A katolikus egyház püspökeinek nemrégiben befejeződött háromhetes szinódusa az eucharisztiáról tanácskozott. Nem csak hittani jellegű, de a hívők mindennapi életét érintő kérdések is előkerültek, mint az újraházasodott elváltak helyzete, az abortuszpárti politikusok áldozáshoz járulása, nős férfiak pappá szentelése vagy más felekezethez tartozók részvétele a katolikus misén. Magyarországot az üléseken Erdő Péter bíboros képviselte.
A katolikus egyház vezetése nem a demokrácia szabályai szerint működik, mégis rendelkezik olyan intézményekkel, amelyek lehetővé teszik a fontos kérdések közös megvitatását, hogy a döntések elfogadottsága általános legyen. Ilyen a negyven éve létrehozott szinódus, melynek résztvevőit jórészt a világ püspökei választják maguk közül, mintegy harmaduk pedig hivatalból vagy pápai kinevezés révén lesz tagja.
A szinódus nem döntéshozó fórum, hanem csak javaslatokat tesz a pápának, aki szabadon dönthet azok elfogadásáról. A XI. püspöki szinódus javaslataival XVI. Benedek pápa nagyon is egyetérteni látszik. Erre utalhat, hogy a szokásokkal ellentétben elrendelte az elvileg bizalmas dokumentum publikálását.
A mintegy 250 egyházi vezető októberi tanácskozásának témája az eucharisztia volt, tehát az oltáriszentség és a szentmise, ami az egyház életében központi helyet foglal el. Így érthető, hogy szinte minden olyan kérdés előkerült, ami manapság a hívőket foglalkoztatja. Tanítása szerint az egyház a misében csupán azt teszi, amit Krisztus meghagyott neki. A püspökök ezért újfent megerősítették, hogy a hagyományhoz kell ragaszkodniuk, nem pedig mindenféle újításokkal „látványosabbá” tenni a misét. Sőt a javaslatok között az szerepel, fordítsanak minél nagyobb gondot a szertartás eredeti szépségére.
A templomok kiürülése szerintük a hit általános megfogyatkozásának következménye, amivel összefügg a világszerte jelentkező paphiány is. Ez utóbbira azonban nem jelent megoldást a nős papság intézménye, sőt a keleti katolikus püspökök elmondták, hogy a náluk lévő nősülési gyakorlatból mennyi nehézség származik. Rámutattak, hogy a valódi probléma ugyanaz, mint a házasság válságánál: a fiatalok félnek végérvényesen elkötelezni magukat. Nem sok újdonság hangzott el arról sem, ki és miért nem áldozhat a misén. Megerősítették, hogy nincsen „ökumenikus mise”, és a nem katolikusok nem is járulhatnak áldozáshoz, mert nem azt értik alatta, amit a katolikus egyház tanít. Bár „kiközösítésről” szó sincs, mégsem áldozhatnak ezután sem azok a katolikusok, akiknek élete ellentmondásban áll az evangéliummal. Ez érinti azokat az újraházasodott elváltakat, de a helyi püspök megítélése szerint akár azon politikusokat is, akik erkölcstelen döntéseket támogatnak. Ez utóbbival kapcsolatban maga a pápa hangsúlyozta a szinódus zárómiséjén, hogy a keresztény ember hitének és mindennapi életének koherensnek kell lennie.
A szinódus kiállt a vasárnap védelméért. Az embernek szüksége van rá, és azt a pihenésnek, a családnak és a közösségnek kell szentelni, a társadalomnak pedig tiszteletben kell tartania ezt a nagyon is emberi igényt. És persze, figyelmeztetnek, ez a nap csak Istennel, a misével lehet teljes.
Markáns jellegzetessége volt a szinódusnak a szociális dimenzió kiemelése. A hívő a misében küldetést kap, hogy közreműködjék a béke építésében, az igazságtalan helyzetek megváltoztatásában, a szenvedések enyhítésében. Egyre nagyobb figyelmet kap a környezettudatos viselkedés: az egyháznak elő kell segítenie a gondolkodásmód megváltoztatását, hogy az ember felelősségteljesen viselkedjen a teremtett világgal.



Kolozsvári elismerés. Díszdoktori címet adományozott a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Joseph Ratzinger bíboros – ma már XVI. Benedek pápa – részére. Az egyetem akadémiai tanácsának javaslatára, Andrei Marga, Szamosközi István és Gyémánt László professzorok ajánlása következtében a tudományegyetem szenátusa odaítélte a doctor honoris causa titulust Ratzinger bíborosnak, nemzetközi súlyú és jelentőségű teológiai és filozófiai munkásságáért, valamint a keresztény szellemi értékek és a zsidó-keresztény hagyományok kinyilvánításáért. (MN)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.