A tábori dolgozók a helyzetet puskaporos hordóhoz hasonlítják: ha a migránsok nem kapnak szállodai elhelyezést, attól tartanak, hogy a tömeges lázadás veszélye fenyeget. A belügyminisztérium utasítására a migránsokat „lakosoknak” kell nevezniük, mintha vendégek lennének, nem pedig ideiglenesen őrzött személyek.
További aggodalomra ad okot, hogy a munkásoknak tilos a saját életükről beszélni az érkezőknek, nehogy ez az információ később ellenük forduljon – mivel a migránsok a tábor elhagyása után szabadon mozoghatnak az Egyesült Királyság területén.
Manston nem csupán egy túlterhelt regisztrációs központ – a dolgozók szerint a rendszer komoly biztonsági és társadalmi kockázatokat hordoz, miközben a migránsok szállodai elhelyezést várnak, és sokszor ellenőrizetlenül kerülnek az utcákra.
A beszámolók szerint a bejelentők több csatornán keresztül – telefonon, közösségi médián, közvetítőkön át – juttatták el a vallomásaikat a sajtónak, rettegve attól, hogy a titkolózó belügyminisztérium megtorolja a kiszivárogtatást.
Hazugságok és eltűnt iratok
A táborban dolgozók elmondása szerint a migránsok gyakran szándékosan félrevezetik a hatóságokat: rendszeresen hazudnak származásukról, életkorukról és múltjukról.
Senki sem tudja, kik ezek a férfiak, honnan jöttek vagy mi a történetük
– mondta egy alkalmazott.





















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!