Van-e, lehet-e összefüggés a lejáratási kampány és a hatalom gyakorlása szempontjából alapvetően fontos két esemény, a választások között?
– Számomra teljesen egyértelmű a válasz: igen. Az MKP most már hét éve van kormányzati pozícióban, mégis elkerültek bennünket a botrányok, nem tudtak ránk bizonyítani semmi olyat, ami megkérdőjelezné a párt tisztességét. Nem is szakadozott a párt, illetve annak parlamenti frakciója, ami gyakorlatilag minden eddigi koalíciós partnerünkkel megtörtént, kiszámítható párt vagyunk, amely ráadásul nemcsak stabilitásával hívja fel magára a figyelmet, hanem azzal is, hogy a megállapodásokat mindig betartjuk, vagyis ha megállapodunk partnereinkkel valamely kérdés kezelésének a módjában, a végrehajtás során sem változtatunk véleményünkön. Én elfogadom, hogy ez nemcsak az ellenzéki pártok, hanem koalíciós partnereink egyike-másika számára is zavaró, és megpróbálnak műbotrányokat kialakítani körülöttünk. S ha ennek következtében csökken a támogatottságunk, a választásokon gyöngébb eredményt érünk el akár központi, akár megyei szinten, könnyebb bennünket kihagyni a kormányzásból, könynyebb bennünket távol tartani a hatalomgyakorlástól, hiszen – végül is – a választások erről vagy erről is szólnak.
– Ezt a jelenséget, illetve az ilyen magatartást a politológusok általában latens nacionalizmusnak nevezik.
– Igen, és én úgy látom, hogy ez a helyzet Szlovákiában még jó pár évig ilyen is lesz. Az utóbbi időben több felmérés is készült arról, hogy a polgárok kit látnának szívesen kormányzati szerepkörben, illetve arról, hogy az egyes pártok szimpatizánsai kivel, mely párttal látnák szívesen koalícióban saját favoritjukat. Az eredmények szerint az MKP a listák végén kullog, vagyis a választók nem örülnek annak, ha nekünk beleszólásunk van a dolgok menetébe. A szlovák politikusok pedig ebből indulnak ki, és tényleg mindegy ilyen szempontból, hogy koalíciós partnereinkről vagy az ellenzék vezetőiről van-e szó.
– Ezzel magyarázható az is, hogy a közelgő megyei önkormányzati választásokra készülve az MKP mindösszesen a pozsonyiban talált koalíciós partnereket, másutt mindenütt egyedül kénytelen megmérettetni magát?
– Nyitra megyében szlovák „nagykoalíció” alakult, amelyben olyan pártok vannak meg – látszatra – békésen egymás mellett, amelyek központi, azaz parlamenti szinten ki nem állhatják egymást, szinte párbeszédre sem hajlandók. Koalíciós és ellenzéki pártok, jobb- és baloldal, mérsékeltek és szélsőségesek találtak úgymond egymásra. Bizonyos értelemben tisztelem őket azért, mert nem rejtik véka alá, sőt külön hangoztatják, hogy mindez azért van, hogy kiszorítsák a hatalomból a Magyar Koalíció Pártját, hiszen ez idáig ebben a megyében a mi képviselőink alkották a többséget az önkormányzati testületben. De így van ez Besztercebányán vagy Kassán is, holott a két régióban ez idáig nyíltan vagy csendestársként együtt kormányoztak képviselőinkkel a szlovák pártok. Egyszerűen az a helyzet a mai Szlovákiában, hogy a szlovák pártok úgy érzik, azzal bizonyítják igaz szlovák hazafiságukat, ha elhatárolják magukat a Magyar Koalíció Pártjától, illetve a magyaroktól.
– Elnök úr, ön a napokban két televíziós nyilatkozatában is beszélt arról, hogy a Szlovák Információs Szolgálat megfigyeli a pártot, illetve annak politikusait, s gyakorlatilag titkosszolgálati jelentésekre épülnek a sajtóban megjelenő hírek, a lejáratási kampány. Vizsgálódást helyezett kilátásba. Van már valamilyen eredmény?
– A szlovák sajtóban úgy jelent meg a bejelentésem, mintha én azt mondtam volna, hogy hajtóvadászatot indított ellenünk a titkosszolgálat. Erről szó sincs. Én csak azt mondtam el, hogy voltak a korábbi időszakban olyan hivatalos rendőrségi nyomozások, amelyeket a visszaélések gyanúja miatt indítottak, ám a vizsgálódás eredményeként kiderült, politikusaink nem követtek el semmilyen törvénytelenséget. Ennek ellenére most újra ezekkel a témákkal foglalkozik a sajtó, ráadásul a titkosszolgálatok éves jelentésében is megjelent minden konkrétum nélkül olyan megállapítás, hogy például súlyos visszaélések történnek a mezőgazdasági támogatások terén, amire a szolgálatok szóvivője külön is felhívta a sajtó figyelmét. S ez ragozódik megdönthetetlen érvként, holott, mint említettem, a nyomozó hatóságok nem derítettek fényt bűncselekményre. Mellesleg ez ügyben minden felkérés nélkül szólalt meg az érintett időszakban vezető nyomozói beosztásban lévő rendőrtiszt, aki többek között leírta, hogy bizony, további támadások várhatók politikusaink ellen, mert sokakat bánt a Magyar Koalíció Pártja népszerűsége. Enynyi és nem több, de ennek is utána kell járni, nehogy a titkosszolgálatok olyan tevékenységbe kezdjenek, amely messze túlmutat jog- és hatáskörükön.
– Ilyen közhangulatban készül a párt a megyei választásokra. Lehet-e ilyen körülmények között higgadt, érzelemmentes kampányt folytatni?
– Bár a megyei önkormányzatok már négy éve működnek, a polgárok jelentős része még mindig nincs egészen tisztában azzal, milyen fontos szerepük van ezeknek az önkormányzati testületeknek. Hogy gyakorlatilag tőlük függ, milyen is egy-egy régióban az infrastruktúra, az egészségügyi ellátás, a középszintű oktatási hálózat kiépítettsége, s hová kerülnek a munkahelyteremtő beruházások. Ezekre a dolgokra a központi kormánynak, illetve a parlamentnek már nagyon kis ráhatása van. A kampányunkban tehát elsősorban arra akarjuk felhívni választóink figyelmét, hogy nagyon fontos a párt, pontosabban a magyar képviselők jelenléte a megyei önkormányzati testületekben. Hiszen a szó legszorosabb értelmében az egy-egy régióban élő emberek mindennapjait határozzák meg a képviselő-testületek döntései. Azt akarjuk tehát elérni, hogy a lehető legnagyobb felelősséggel viszonyuljanak a november 26-ra kiírt választásokhoz, hogy elmenjenek szavazni, s olyan embereket válasszanak meg, akik biztosan képviselni fogják a magyarság érdekeit, s biztosítani tudják a magyarok lakta régiók folyamatos fejlődését, gyors gazdasági és szociális felzárkózásukat, ami az alapja a kulturális-szellemi haladásnak is.
origo.hu
Lecsapnak a kábítószer-kereskedőkre – több mint 2000 eljárás indult az elmúlt két hónapban
