Álom az álomban: hazai A csoportos vb

2005. 12. 08. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nem csak szeretünk, tudunk is sporteseményeket rendezni. A közelmúltból erre kézilabda-, kajak-kenu-, öttusa-, birkózó-, tornász-, atlétikai világversenyek sora a bizonyíték. Jogos és érthető igény, hogy ennél is többet akarunk. A legnagyobb sikert a 2012-es ma-
gyar–horvát közös rendezésű labdarúgó Eb jelentené, de a sportágak népszerűségi rangsorát tekintve ettől csak kevéssel maradna el, ha Magyarország lenne az A csoportos jégkorong-világbajnokság házigazdája 2011-ben.
Az ötlet néhány éve még teljesen abszurd lett volna, s ma is inkább álomnak tűnik, de olyannak, amelyik akár még valóra is válhat. A sokaknak első olvasatra szemet szúró hiányosság, Magyarország nem tagja a 16 csapatos elitnek, nem gyakorlati akadály. Ha elnyernénk a rendezés jogát, akkor válogatottunk automatikusan vb-résztvevővé válna, s a második vonalból az előző évben csak egy csapat kerülne fel. Kivéve persze, ha Magyarország a pályán elért eredmény alapján feljutna a divízió I-ből.
Ez a másik, az előzőnél is nagyobb álom, de lehetséges beteljesülése, azaz a magyar hoki fejlődése számokkal is alátámasztható, ahogy azt a magyar szövetség vezetői tegnap meg is tették, amikor René Fasel, a nemzetközi szövetség elnöke – parlamenti fogadással egybekötve – vendégük volt. Magyarország 1998-ban jutott fel az akkor még B csoport nevet viselő másodosztályba, amelynek tagjaként 2002-ben, 2003-ban és 2005-ben egyaránt sikeres vb-t rendezett. 1998-ban még csupán három fedett és 14 nyitott pálya volt az országban, jövőre már 13 fedett és ugyanennyi nyitott pályán lehet hokizni. Ezzel párhuzamosan a regisztrált játékosok száma 945-ről 1530-ra, a kluboké pedig 18-ról 32-re nőtt, és ez a tendencia tartható.
A világbajnoki rendezés feltételei nem teljesíthetetlenek. Két, legalább 8000 nézőt befogadó csarnok kell, amelyek közül az egyik, a budapesti Papp László Sportaréna már áll, a másik pedig Székesfehérvárott épülne fel. A nézők oldaláról garantált a siker, hiszen itthon is népszerű a jégkorong, s hát Szlovákia, Csehország, Ausztria, Szlovénia és Németország itt van a szomszédban. A szervezők 300 ezer szurkolóval kalkulálnak, míg a tévénézők száma a két hét alatt elérheti az egymilliárdot.
Egy óriási akadály persze azért van. Nem Magyarország az egyedüli pályázó. Sőt, a vetélytársak mindegyike – Szlovákia, Finnország, Svédország és Fehéroroszország – az élvonalba tartozó válogatottat mutathat fel. Ez azonban nem leküzdhetetlen hátrány, hiszen a brazil és a kanadai tagszövetség ugyanúgy két-két szavazattal rendelkezik. Éppen ennek érdekében a magyar szövetség hatásos, az országot népszerűsítő marketing- és lobbistratégiát dolgozott ki. A részletes pályázati tervet január 15-ig kell elküldeni a nemzetközi szövetségnek, amely jövő május 18–20-án, rigai kongresszusán dönt a helyszínről. Már az is nagy szó, hogy Magyarország egyáltalán versenyre kelhet.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.