Szilágyi Júlia, az általános ombudsman főtanácsosa szerint a helyes kifejezés a deportálás, tekintve, hogy a gyermekek erőszakos kiragadása az érzelmi biztonságot nyújtó saját közegükből nem nevezhető másnak. Tavaly szeptemberben egy csecsemőkora óta itt nevelkedő nyolcéves fiút vitt el vér szerinti román nemzetiségű, csak románul beszélő édesanyja, aki egészen addig semmiféle kapcsolatot nem tartott vele. A gyermek sorsáról nincs hír, a nevelőszülők belerokkantak a történtekbe. Az elmúlt időszakban egy három- és egy ötéves gyermekkel történt meg ugyanez. A hároméves gyermek végül Böjte Csaba dévai árvaházába került.
Szilágyi Júlia a magyar köztársasági elnökhöz írt levelében kifejti: Románia az uniós csatlakozás feltételeként a tárgyalások során feladatként kapta gyermekvédelmi rendszerének rendbetételét, és erre nagyobb összeghez jutott. Az ehhez kapcsolódó egyik intézkedés, hogy össze kell szedniük a külföldön élő, de román állampolgárságú gyermekeket, és őket még idén „repatriálniuk” kell. Ezt a feladatot Csongrád megye román konzulja már végrehajtotta – írja Szilágyi Júlia, hozzátéve azt is: ismereteik szerint Hargita megyében épült egy nevelőotthon arra a célra, hogy ott helyezzék el a gyerekeket. Hangsúlyozza, az eljárás nemcsak embertelen, de egyáltalán nincs összhangban az európai uniós elvekkel.
Szilágyi Júlia arra kéri Sólyom László köztársasági elnököt, hogy mind a magyar, mind a román hatóságoknál járjon el, hogy a kérdést azonnali hatállyal megtárgyalja a két állam. A jelenlegi törvényi szabályozás szerint a vér szerinti szülő bármikor jogosan elviheti gyermekét. A magyar állam még a nevelési költségek megtérítését sem kérheti, ugyanis egy 1959-es államközi egyezmény értelmében a két ország kölcsönösen vállalta, hogy területén ellátja a másik ország állampolgáraként született és sorsára hagyott gyermekeket.
Úgy tudjuk, a magyar hatóságok háttértárgyalásokat folytatnak az illetékes román hatóságokkal szándékaikról, ezzel párhuzamosan keresik a jogi lehetőségeket a hosszú évek óta itt nevelkedő gyermekek megvédésére. Ennek egyik eszköze lehet, hogy sürgősséggel megkaphassák a magyar állampolgárságot. Szilágyi Júlia – aki alapítója a sorsára hagyott gyermekekkel foglalkozó Alapítvány az Örökbefogadó és Nevelőszülőkért nevű szervezetnek – az Országgyűlés emberi jogi bizottságának a témában összeállított beszámolójában többek között azt javasolja: meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy a gyermek megszületése után egy adott idő elteltével, amelyen belül a másik fél hatósága nem intézkedik, megnyíljon a lehetőség a saját jog alkalmazására. Jelenleg ugyanis akár hat-nyolc év is eltelik addig, míg a román hatóságok megteszik a szükséges lépéseket ahhoz, hogy a gyermek jogi helyzete rendeződhessen. Felül kell vizsgálni az anyakönyvezési és az állampolgársági szabályokat is.

Érettségi 2025: trükkös matekpéldákat kell megoldaniuk a diákoknak