Megőrizte fejlettségi pozícióját Magyarország

A legújabb rangsor szerint Magyarország továbbra is a fejlett országok közé tartozik: globálisan a 35., míg az Európai Unió tagállamai között a 18. helyet foglalja el. Az Oeco-Index alakulásában egyre inkább megfigyelhető a geopolitikai feszültségek és a háborús konfliktusok hatása, ami sok ország esetében a mutató csökkenéséhez vezetett.

2025. 05. 07. 13:57
Illusztráció Fotó: MTI/Balogh Zoltán
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány 2025 tavaszán frissítette saját gazdasági és fejlettségi mutatóját, az Oeco-Indexet, a Világbank legújabb, 2023-as és 2024-es adatsora alapján. A legújabb rangsor szerint Magyarország továbbra is a fejlett országok közé tartozik – derül ki az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzéséből.

magyarország oeconomus
Forrás: Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány

Kiemelték, a 2023-as év globálisan komoly kihívásokat hozott, amelyek nem csupán a 2022-ben megkezdődött válságok folytatásai voltak, hanem újabb problémákat is felszínre hoztak. Míg 2022 a Covid–19 utóhatásairól, az infláció robbanásáról és az orosz–ukrán háború kezdetéről szólt, 2023 ezeknek a válságoknak az elhúzódását, új válsággócokat és egyfajta rendszerfáradtságot hozott. Ezért az Oeco-Index 2022-es változatához képest összességében az abszolút mutatók visszaesését láthatjuk. 

Magyarországot sok kihívás érte az utóbbi években, ennek ellenére sikerült megőriznie a pozícióját: hazánk továbbra is a magas fejlettségű országok közé tartozik, és a régióban betöltött pozíciói is erősek. 

• Az uniós pénzek késlekedése, illetve részbeni befagyasztása tovább nehezítette a fiskális mozgásteret. Bár folytak tárgyalások a helyreállítási alap és a kohéziós források lehívásáról, csak korlátozott összegekhez fért hozzá Magyarország. A kormány kénytelen volt megszorításokat eszközölni, csökkenteni a beruházások számát és több ágazatot megterhelni. Sajnálatos, hogy politikai feszültségek miatt az EU-s pénzek kifizetése akadozik. 

• Inflációs hatások. Az év első felében még magasan járt az infláció, de az MNB szigorú monetáris politikája segített letörni az inflációt, amely év végére 6-7 százalék környékére mérséklődött. 

• A magas infláció, a szigorú kamatkörnyezet, valamint az elmaradó uniós források miatt a lakossági fogyasztás és a beruházások is jelentősen visszaestek. A kiskereskedelmi forgalom 7,9 százalékkal zuhant, a beruházások volumene is erősen csökkent. 

• Az ipari termelés, az építőipar és a szolgáltatások teljesítménye is visszaesett, csak a mezőgazdaság tudott kiugró növekedést mutatni egy kedvező évjáratnak köszönhetően 

Ezek mellett – vagy inkább ellenére – is figyelemre méltó Magyarország globális és regionális pozícióinak a megőrzése. Továbbá mindez arról is sokat elmond, hogy az említett problémák nemcsak hazánkat sújtották, hanem a világ nagy részében jelentkeztek. 

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.