Kalózoktól a történelem meg sötétebb fejezetéig
Costa Rica déli partjainál, a Cahuita Nemzeti Park vizeiben két hajóroncs fekszik, melyeket évtizedekig kalózhajóknak véltek. Véletlen lelet, néhány sárga tégla azonban megváltoztatta a narratívát. A dán kutatók vizsgálatai alapján ma már biztos: ezek a hajók a 18. századi dán rabszolga-kereskedelem eszközei voltak.
A két hajó az 1710-ben eltűnt Fridericus Quartus és Christianus Quintus lehetett, amelyek a Dán Nyugat-Indiai Társaság flottájához tartoztak. Ezek a hajók rabszolgákat szállítottak Nyugat-Afrikából a Dán Nyugat-Indiákra és onnan Dániába. A társaság több mint 120 000 afrikai embert hurcolt el a korszak során.
Véres lázadás és végzetes útvesztés
Történelmi beszámolók szerint a Fridericus Quartus fedélzetén a kihajózás előtt Ghanánál lázadás tört ki.
A rabszolgák kiszabadultak bilincseikből, de a lázadást leverték.
Vezérük kezeit levágták, majd lefejezték. A rend helyreállítása érdekében a Christianus Quintus is csatlakozott az úthoz. Az út során azonban a két hajó letért útvonaláról, élelemhiány alakult ki, ezért a legénység lázadt fel. A kapitányok végül szabadon engedték a rabszolgákat, hogy eloszthassák a maradék élelmiszer készletet. Mintegy 600 ember ért partot Costa Ricában.
Ezután a Fridericus Quartus tisztázatlan körülmények között kigyulladt és elsüllyedt.
A Christianus Quintus horgonykötele pedig rejtélyes módon elszakadt, és a sodródó hajót az erős hullámok széttörték. A roncsokat a helyiek ismerték, de kalózhajónak tartották őket. A fordulat 2015-ben jött, amikor régészek sárga téglákat találtak az egyik roncs közelében. Az agyag összetétele flensburgi eredetre utalt – ezek a téglák csak Dániában és gyarmataiban voltak használatosak.
Tudományos bizonyítékok: fa, tégla, pipa
2023-ban a Dán Nemzeti Múzeum víz alatti feltárást végzett. A régészek fadarabokat, téglákat és agyagpipákat gyűjtöttek. A tölgyfa évgyűrű-elemzése szerint a fa 1690 és 1695 között lett kivágva Északkelet-Németország, Dánia vagy Svédország területén. A fán égés nyomai voltak – ami megerősítette a történelmi forrásokban írtakat.A téglák flensburgi gyártásúak voltak, a pipák pedig 1710 előttiek és holland eredetűek – olyan tárgyak, amelyeket a dán tengerészek használtak, de jellemzően csak rövid ideig.
„Az elemzések rendkívül meggyőzőek. Már semmi kétségünk nincs afelől, hogy ezek a roncsok a két dán rabszolgahajó maradványai,” mondta David Gregory, a Dán Nemzeti Múzeum tengeri régésze. Kollégája, Andreas Kallmeyer Bloch pedig hozzátette: „Ez életem legőrültebb ásatása. Nemcsak történelmi jelentőségű, de a helyi közösségek számára is fontos.”
További történelmi témájú cikkeket a Múlt-kor történelmi magazin weboldalán olvashatnak.
