Egy több mint harminc éve jól működő kormányrendeletet vontak vissza még februárban. Emiatt hihetetlen mértékben elszaporodtak azok a vállalkozók, akik sokszor otthon fabrikált eszközökkel, balesetveszélyesen végzik a kútfúrást – hívta fel a lapunk figyelmét Vágvölgyi László, több évtizedes tapasztalattal bíró kútfúró vállalkozó. Problémát jelent továbbá, hogy az idén nagyságrendekkel több kutat fúrtak, mint az előző években, sok esetben száz-százötven méter mélységig, vízjogi engedély nélkül. A kontár munka ugyan jóval olcsóbb a szabályos és környezetbarát technológiánál, ám maradandó károsodást okozhat a vízkészletben.
Tönkremegy a vízkészlet
A nem szakszerű munka következtében ugyanis a talajvíz a fúrás mentén lefolyik a védettebb rétegekbe, a szennyezett talajvíz az öszszeköttetés útján pedig károsíthatja a rétegvizeket, ezzel pedig a következő generációk egészséges ivóvízkészletét tehetjük tönkre. Ezek a kutak tehát időzített bombák, mivel kikerülik a hatósági kontrollt, így az esetleges szakszerűtlen kiképzésük miatt igen komoly környezeti veszélyt jelentenek – fogalmazta meg aggályát Vágvölgyi.
Hazánkban a talajvíz nem iható, csak a mélyebb, száz-kétszáz méter mély rétegekből származó, két vízzáró réteg közötti rétegvíz. Ennek okai az ipari és mezőgazdasági tevékenységek, az illegális csatornabekötések és a tavak, patakok elszennyezése, illetve az egyre szaporodó hulladéklerakók. Ezek káros anyagokkal, nehézfémekkel szenynyezik a talajt, vagy olyan mértékű szervesanyag-terhelést jelentenek, amely a talajvízbe bemosódva veszélyes lehet az emberi egészségre. Előfordulhat, hogy nitrátos lesz a víz vagy kórokozó baktériumokkal fertőződik – magyarázta.
A legtöbb félig-meddig legálisan fúrt rétegvízkutat az ivóvíznyerés mellett a növénytermesztésben locsolásra használják, de az sem ritka, hogy ipari célokat szolgál.
Az engedéllyel rendelkező iparosok úgy látják, a zöldhatóság tehetetlen a környezetet veszélyeztető vállalkozókkal szemben. A kontár munka mindemellett ellehetetleníti a szakmát, mivel a gyári berendezéssel végzett, szabványnak megfelelő kútfúrás kétszer annyiba kerül, ráadásul a vízjogi engedéllyel rendelkező kutak után a megrendelő adót fizet, míg az illegális kutakról számla sem készül. A nagy szakmai múlttal bíró vállalkozókat tömörítő Magyar Vízkútfúró Egyesület közlése szerint az engedélyköteles kútfúrások több mint fele illegálisan történik, amelyek között számos nagy mélységű és jelentős vízkivétellel járó létesítmény is van. Vágvölgyi László ehhez hozzátette, a helyzet az ország egyes területein változó, Bács-Kiskun megyében például csaknem ezerötszáz kút készült az idén, amiből húsz-huszonötnek van létesítési engedélye.
Szigorú rendeletet követelnek
A Magyar Vízkútfúró Egyesület leszögezte: elengedhetetlen egy újabb, szigorú jogszabály megalkotása. A tétlenségnek ugyanis ára van. A korábbi, 1975-ös rendelet szakmai gyakorlathoz, képesítéshez, valamint a berendezés szükséges jellemzőihez, bizonyítványához kötötte a kútfúrást. A rendelet februári visszavonásával ezek a kötelezően betartandó előírások megszűntek. Mivel egy másik kormányrendelet szerint a vízkútfúrás nem tartozik a telephelyhez kötött tevékenységek közé, az illetékes önkormányzatok anélkül adják ki az ipar gyakorlására jogosító engedélyt, hogy a vízügyi hatóságot szakhatóságként megkérdeznék.
A sokasodó, hozzá nem értő vállalkozó azonban csak az egyik baj. A kötelezően előírt vízjogi engedély beszerzése ugyanis olyannyira hosszadalmas és költséges eljárás, hogy a telektulajdonosok inkább választják az olcsóbb illegális lehetőséget. Problémát jelent továbbá, hogy a kivitelezés közben semmilyen ellenőrzés sincs.
Egy évig marad a káosz
Perger László, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság vízgyűjtő-gazdálkodási főosztályvezetője kifejtette: a kútfúrás követelményeinek eltörlésével valóban nagyon sok illegális vízkivételi hely létesült, amelyek későbbi felszámolása teljességgel lehetetlen, mivel magánterületre nehéz a bejutás. A felszín alatti vízkészlet állami tulajdon, s csak vízjogi engedéllyel ellenőrzött keretek között lenne használható. Perger hozzátette, az idén megszűnt rendelkezés helyett készül egy másik szabályozás, ami szintén kritériumokhoz köti a fúrást, valamint olyan hatvanas évekbeli rendeleteket is módosítanak majd, amelyek hibásan maradtak érvényben. Számos olyan hatályos joganyag létezik ugyanis, amelyben már megszűnt intézményekre utalnak. Mivel várhatóan csak a jövő év közepére készül el a szakmai anyag, az új kormányrendelet a gazdasági, egészségügyi és belügyi tárcákkal történő egyeztetést követően leghamarabb 2006 végére lesz kész.
origo.hu
Nem fogja elhinni, milyen módszerrel lopott a tolvaj trió a kecskeméti áruházban
