Lehallgatási botrány Washingtonban

Újabb botrány árnyékolja be a vitatott döntései miatt népszerűségét vesztett Bush-kormányzat tevékenységét. Az iraki háború bizonyítékok nélküli kezdeményezése, a foglyokkal szemben tanúsított brutális bánásmód és a titkos CIA-műveletek ügyét követően ezúttal az borzolta fel az amerikaiak idegeit, hogy kiderült: az elnök az Egyesült Államokban élő amerikai állampolgárok és külföldiek nemzetközi telefonhívásainak és elektronikus leveleinek bírói engedély nélküli lehallgatására adott felhatalmazást.

Az ügyet még múlt pénteken tárta fel a republikánus kabinettel szemben nem túl barátságos New York Times napilap, amely szerint a terror elleni harc jegyében George W. Bush 2002 óta engedélyezi az elektronikus hírszerzésért is felelős titkosszolgálatnak, a Nemzetbiztonsági Ügynökségnek (NSA) ezt a műveletet. A lap azt írta, hogy bármely tetszőleges pillanatban átlagosan ötszáz egyesült államokbeli személy telefonját hallgathatják le ily módon. Az elnök a minap védelmébe vette a titkos programot.
*
Tevékenységéből eredően az NSA munkáját sűrű homály fedi: a New York Times szerint alapvető feladata a külföldi lehallgatás, elektronikus adatgyűjtés, belföldi tevékenysége a külképviseletek kommunikációjának a figyelésére korlátozódik, és – a törvények szerint – ahhoz is bírósági engedélyt kell szereznie. A cikk által keltett botrány annál is érdekesebb, hogy a lap bevallotta olvasóinak, egy teljes évet vártak közlésével, nehogy folyamatban lévő műveleteket fedjenek fel, akaratlanul figyelmeztetve a terroristákat. A lehallgatások egyes kormányzati tisztségviselők szerint hasznosnak bizonyultak, több összeesküvést is lelepleztek, a New York-i Brooklyn híd lerombolásán mesterkedő, bűnösségét 2003-ban elismerő Iyman Faris ohiói teherautó-sofőr is így bukott le.
Az NSA jogosítványán túlterjedő tevékenysége számos törvényhozót háborított fel – demokratákat és republikánusokat egyaránt. Többek megkérdőjelezték a titkos program legalitását, míg mások független vizsgálatot szorgalmaznak az ügyben. „A kérdés az, hogy az Egyesült Államok elnöke a törvények fölé helyezte-e magát. Szerintem igen” – fogalmazott egyikük. Bush azzal védekezett, hogy nemzetbiztonsági ügyben nincs idő a törvényben leírt eljárások követésére, mert félő, hogy az értékes információ gyorsan elillan. Amikor az elnök hétfői évzáró sajtótájékoztatóján ideje jelentős részét az üggyel kapcsolatos kérdések megválaszolására fordította, a mellette lévő főügyész, Alberto Gonzales leszögezte: amikor a 9/11-es terrortámadások után a kongresszus felhatalmazta az államfőt erő alkalmazására, akkor lehetőséget adott arra is, hogy lehallgatásokat engedélyezzen. Bush maga úgy fogalmazott, hogy „magánvéleménye szerint” a program nyilvánosságra hozatala „szégyenletes tett volt háború idején”.