Ahhoz, hogy egyértelmű legyen, ki jogosult az özvegyi nyugdíjra, az alaptörvényhez kell fordulni, mert az pontosan meghatározza. Az alaptörvény L) cikk (1) bekezdése szerint „Magyarország védi a házasság intézményét mint egy férfi és egy nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget”. Ennek következetes érvényesítése érdekében a törvény olyan módon határozza meg az özvegyi nyugdíj jogosultsági szabályait, hogy a házassági kötelék az együttéléstől függetlenül jogosultságot teremt özvegyi nyugdíjra, ha annak egyéb feltételei fennállnak – írja a Világgazdaság. Miként az öregségi nyugdíjnak, úgy az özvegyi nyugdíjnak sincs fix összege, az elhunyt nyugdíjának összegéből számolják ki.
Mi is pontosan az özvegyi nyugdíj?
Ennek az ellátási formának két típusa van: az ideiglenes özvegyi nyugdíj és az özvegyi nyugdíj. Az ideiglenes özvegyi nyugdíj összege annak az összegnek a 60 százaléka, amely az elhunytat a halál időpontjában öregségi nyugdíj címén megillette, vagy a még nem nyugdíjas elhunyt esetében megillette volna. Itt fontos kitétel, hogy az elvált vagy a házastársától több mint egy éve külön élő személy özvegyi nyugdíja nem lehet több a tartásdíj összegénél. Az ideiglenes özvegyi nyugdíj a házastárs halálától számított egy évig folyósítható.
Az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnése után az a személy jogosult özvegyi nyugdíjra, aki a jogszerző halálakor betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, vagy megváltozott munkaképességű (egészségi állapota legfeljebb 50 százalék), vagy házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg, vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodik. Abban az esetben is megállapítható az özvegyi nyugdíj, amennyiben ezek a feltételek az elhalálozástól számított tíz éven belül bekövetkeznek.
Mi változik?
A törvényjavaslat szerint az élettárs nem lesz jogosult özvegyi nyugdíjra, ha neki magának vagy a jogszerzőnek más személlyel házassága állt fenn a jogszerző halálakor. A törvényjavaslat szerint özvegyi nyugdíjra nemcsak a házastársak jogosultak, hanem a házastársra előírt feltételek fennállása esetén a jogszerző, élettársa is, ha a jogszerzővel annak haláláig
- egy év óta megszakítás nélkül együtt élt és gyermekük született,
- vagy megszakítás nélkül tíz év óta együtt élt,
- és sem a jogszerzőnek, sem az élettársnak nem állt fenn házassága a jogszerző halálakor.
Ez utóbbi kitétel eddig nem szerepelt a törvényben, vagyis ebben egy szigorítást vezet be a kormány 2026-tól - írja a portál.
Egyszerűbb lesz az özvegyi nyugdíj igénylése
Az átmeneti rendelkezés értelmében az özvegyi nyugdíj új jogosultsági szabályait abban az esetben kell alkalmazni, ha a jogszerző a módosítás hatálybalépését követően halt meg. 14. § A törvényjavaslat szerint a külön élő házastárs az együtt élő házastárssal azonos módon jogosult özvegyi nyugdíjra. A jogosultságot maga a házassági kötelék keletkezteti. A módosítás egyúttal törvényjavaslatban foglaltakhoz igazítja a nyugdíjkorhatárt betöltött személlyel kötött házasság esetén az özvegyi nyugdíj többletfeltételeit, és esetükben törvényi szintre emeli az élettársi és házassági kapcsolat időtartamának összeszámíthatóságát.
Amennyiben hatályba lép a módosítás, akkor csak a 2025. december 31. után elhalálozó állampolgárok esetében alkalmazandó, vagyis ha valaki idén hal meg, arra még a jelenleg hatályos szabályok érvényesek.
A kormány célja, hogy az állampolgárok számára minél kisebb terhet jelentsen a hatósági ügyintézés, emiatt szeretnék bevezetni, hogy az özvegyi nyugdíj megállapítása során házastársi kapcsolaton alapuló igény esetén a hatóság ne folytasson vizsgálatot a házastársak együttélésének tényére vonatkozóan.
