Nagy a szórás

Ez év január 1-jén járt le hazánkban az azbeszttartalmú építőanyagok felhasználására bevezetett moratórium. Várhatóan több millió négyzetméter rákkeltő anyagot tartalmazó palát kell majd lebontani, nyolcszáz épület szigetelését kicserélni, majd ártalmatlanítani a keletkezett hulladékot. A jövő évi költségvetés nem tartalmaz elkülönített összeget az életveszélyes anyagok eltüntetésére.
Tőlünk nyugatra több mint egy évtizede kiderült az azbesztről, hogy a levegőbe kerülve életveszélyes. A róla elnevezett betegségbe, az azbesztózisba Magyarországon évi átlagban harmincan halnak bele. Az azbeszt a második számú tüdőrákkeltő tényező a dohányzás után. Az Országos Közegészségügyi Központ felmérése szerint évente százötven és háromszáz között van azoknak a honfitársainknak a száma, akik az azbesztnek való kitettség miatt kaptak tüdőrákot. S mert az így okozott daganatos betegségek húsz–harminc évig lappanghatnak, e megbetegedések gyakorisága az évszázad közepéig – megfelelő megelőzés híján – még növekedhet is. A szórt azbeszt a legveszélyesebb, mert a felhordás után húsz–huszonöt évvel (tehát mostanában) porladni kezd; a legagresszívabb kék azbesztből készült szigetelés szálai pedig eltávolíthatatlanul a tüdő szöveteibe fúródnak. A Környezetvédelmi Minisztérium tavalyelőtti becslése szerint a honi középületekben (köztük iskolákban és óvodákban) mintegy százezer négyzetméternyi úgynevezett szórt azbeszt található.
Ebből a szempontból elsősorban a szocialista érában épült egyes panelháztömbök veszélyesek. Ilyenek Budapest területén főként Csepelen és a XXII. kerületi Rózsakert lakótelepen, a vidéki városok közül Győrött, Tatabányán és Pécsett találhatók. A múlt év végén Százhalombattán és egy dunaújvárosi panelházban is találtak ilyen anyagot. Magyarországon megközelítőleg hatszázezer ember él vagy dolgozik olyan környezetben, ahol azbeszt van; becslések szerint nyolcszáz panelház és számos közintézmény lehet az országban, amelynek alagsori födémszerkezetét az életveszélyes anyaggal szigetelték.
A szintén azbeszttartalmú hullámpala ugyan nem jelent közvetlen életveszélyt (legfeljebb harmincszázaléknyi azbesztet tartalmaz, amely csak akkor kerül a levegőbe, ha a termék elöregszik és kopni kezd), de az évek óta érvényben levő amerikai és európai uniós tiltás minden azbeszttermékre vonatkozik. Ennek ellenére egyes szakemberek szerint szociális bérlakásokat ma is fednek importból származó azbeszt hullámpalával, figyelmen kívül hagyva, hogy az Építésügyi és Minőség-ellenőrző Intézet szerint ez nem alkalmas emberi lakóhely fedésére. Az építőipari mamutcégek az idei év első napjáig korlátlanul vásárolhattak és használhattak fel az olcsóbb, azbesztes hullámpalából; rövidesen több millió négyzetméter ilyen palatetőt kell lebontani. Pillanatnyilag százötvenmillió négyzetméter azbeszttartalmú tetőhéjazat van Magyarországon, amelynek eltüntetésére bizonyára még sokáig kell várni.
Noha a kék azbeszt felhasználása már 1992-től tilos Magyarországon, a szintén veszélyes krizotiltartalmú azbeszttermékek előállítása és felhasználása az idei év első napjáig engedélyezett volt. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) honlapján található tanulmány szerint az azbeszttel szórt felületek laza állaga, valamint az épületek állagának romlása, bontása, rekonstrukciója miatt még évtizedekig kell azbesztexpozícióra (kitettségre) számítani. Alapvető feladat az azbesztet tartalmazó hulladékok szakszerű ártalmatlanítása, amelyre nincs kormányprogram. S bár a veszély hosszú évek óta fennáll, az azbesztmentesítési feladat az Országos Tisztifőorvosi Hivatal 2003. évi munkatervében szerepelt először.