Reménytelen a hazai szabályozás

Jelenleg a reménytelen elképzelések kategóriájába sorolható a kommunizmus tagadásának megbüntetése idehaza. Ha van olyan kérdés, amellyel gondolatkísérlet formájában sem érdemes foglalkozni, akkor a kommunista önkény rémtetteit megkérdőjelező emberek felelősségre vonása mindenképpen az. Ugyanígy hiába való lenne megpróbálni beiktatni a Btk.-ba a holokauszttagadók elmarasztalását. Mindez abból vonható le, hogy az Alkotmánybíróság eddig előnyben részesítette a szólásszabadságot az emberi méltóság védelmével és a politikai, ideológiai indítékú hasonló szabályozásokkal szemben. Ez alól csak a tiltott önkényuralmi jelképek használatának büntethetősége és a nemzeti jelképek megsértésének szankcionálása kivétel. S természetesen a közösség elleni izgatást elkövetők felelősségre vonása – legalábbis elvben.
Két látványos hazai bűnügy ismert abból a körből, amely a XX. század két diktatórikus rendszerével, azok jelképeivel legalább indirekt formában összefügg: Ifjabb Hegedűs Lóránt és Vajnai Attila pere. Az első közösség elleni izgatás címén indult, mert a református lelkész egy kerületi újságban a galíciai jöttmentek – a hazai zsidóság – kirekesztésére szólított fel. A vádlottat 2003 novemberében felmentették. Vajnai Attila, az MSZMP akkori alelnöke egy 2003. februári tüntetésen vörös csillagot tűzött kabátja hajtókájára. Tiltott önkényuralmi jelkép viselése miatt egy hónappal ezelőtt jogerősen próbára bocsátották. Egy évig nem követhet el hasonló cselekedetet. A közösség elleni izgatás – a nemzeti, a faji, a vallási, a politikai indítékú sértések megbüntetése – 1989 óta bűncselekmény. Ám csupán az vonható felelősségre emiatt, aki olyan kijelentést tesz, amellyel konkrét és közvetlen fizikai támadás veszélyét idézi fel mások ellen. A szimpla gyalázkodás – az Alkotmánybíróság döntései alapján – nem büntetőjogi kategória. A szólásszabadság ugyanis előbbre való, mint az emberi méltóság védelme. A véleménynyilvánítás joga csupán akkor szorul háttérbe, ha valaki a nemzeti jelképeket – a Himnuszt, a zászlót és a címert – sérti meg, vagy tiltott önkényuralmi jelképeket használ. Utóbbiak közé tartozik a horogkereszt, a nyilaskereszt, az ötágú vörös csillag és a sarló-kalapács. Az 1993-ban elfogadott büntető paragrafus alapján vétség miatt legfeljebb egy évi szabadságvesztést róhatnak ki az elkövetőkre. Az AB jóváhagyta ezt a rendelkezést.
Figyelembe véve, hogy az alkotmánybírák egyébként 1992-ben, 1999-ben és 2004-ben is megsemmisítették az olyan szabályokat, amelyek politikai-ideológiai alapon próbáltak védelemben részesíteni nemzeti, etnikai, faji, vallási csoportokat, érdekeket, bizonyosra vehető, hogy a kommunizmus és a holokauszt tagadását sem találnák büntethetőnek. Az ilyen megnyilatkozások idehaza valószínűleg nem lépnék túl a szabad a véleménynyilvánítás körét. Már csak azért sem, mert eddig az Európa Tanács és a Parlament sem tudott megbirkózni a hasonló szabályozással. A Budapesten 2001-ben elfogadott ilyen tárgyú tiltó tervezet is visszhang nélkül maradt – nem írták alá az érintett országok.