Szivárgás

2004
Július 17. A Human Rights Watch emberjogi szervezet azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy a terrorizmus elleni háború gyanúsítottjait tizenhárom titkos börtönben tartja fogva. Értesülései szerint hét ilyen létesítmény Afganisztánban, kettő Pakisztánban, egy az Indiai-óceánban lévő Diego García szigetén, egy Jordániában, kettő pedig amerikai hadihajókon található.

December. A New York-i központú, emberi jogokra szakosodott amerikai ügyvédek alkotta Alkotmányos Jogok Központja (CCR) hivatalos kérést nyújtott be az amerikai kormányzathoz. Ebben az információk szabadságáról rendelkező törvényre (FOIA) hivatkozva kérte annak közlését, kik ezek a foglyok, hol tartózkodnak és milyen körülmények között tartják őket fogva.

2005
Május. Az Amnesty International emberi jogi szervezet azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy világszerte titkos „börtönszigeteket” hozott létre.

November 2. A Washington Post írásával kipattant a CIA-börtönökkel és a fogolyszállító repülőgépekkel kapcsolatos botrány. Az amerikai főváros liberális lapja nem egyebet állított, mint hogy nyolc országban, közöttük Thaiföldön és Afganisztánban, valamint – biztonsági okokból meg nem nevezett – „több kelet-európai demokratikus országban” titkos börtönöket nyitottak, amelyekben több mint száz gyanúsítottat tartanak fogva.
Az amerikai központú Human Rights Watch washingtoni igazgatója a cikk megjelenésének napján azt mondta: a szervezet „nagy biztonsággal” megállapította, hogy „legalábbis Lengyelországban és Romániában” léteznek ilyen CIA-táborok.
Ugyanaznap Frantisek Bublan cseh belügyminiszter közölte, hogy Prága egy hónappal korábban visszautasította az Egyesült Államok azon kérését, hogy nyissanak a területén börtönt, amelybe a kubai guantánamói légi támaszponton kialakított börtönből szállítottak volna foglyokat.
A koppenhágai külügyminisztérium hivatalos honlapján megemlítette, hogy „egy N168D jelzésű repülőgép haladt át a dán légtéren az izlandi Keflavíkból Budapestre”. A gép a Devon Holding and Leasing cég tulajdona, amelyet a New York Times című amerikai napilap korábban annak a hét szállítási vállalatnak az egyikeként azonosított, amelyeket a CIA fedőcégként használ a repüléseihez.

November 9. Közvetve elismerte az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) azoknak a kelet-európai fogolytáboroknak a létezését, amelyekről az előző héten adott hírt a Washington Post. Megfigyelők erre következtethettek, miután a CIA felkérte az igazságügyi minisztériumot, hogy indítson vizsgálatot bizalmasnak minősülő információk törvénysértő módon történő kiszivárogtatása miatt. Republikánus politikusok – közvetve – szintén megerősítették a lapban megjelent információkat, amikor levelet írtak a titkosszolgálatot felügyelő szakbizottságoknak, hogy vizsgálják meg a kiszivárogtatást, mert az megnehezítheti „az Egyesült Államok terrortámadásokkal szembeni védelmét”. Trent Lott szenátor a CNN-nek arról nyilatkozott, hogy a Washington Postban megjelentek megegyeztek egy zártkörű tájékoztatón elhangzottakkal, amelyet Dick Cheney alelnök korábban tartott republikánus szenátoroknak. Lott szerint „minden szó, amely elhangzott, egyenesen bekerült a lapba. Nem tudjuk befogni a szánkat.”

November 10. Amerikai demokrata szenátorok tájékoztatást követeltek a CIA által külföldön fenntartott börtönökről. Az Il Manifesto című olasz kommunista lapban Cheriff Bassiouni, az ENSZ afganisztáni raportőre kijelentette, hogy „Romániát, Magyarországot és Lengyelországot felelősségre kell vonni, amiért területükön helyet adtak a CIA titkos fogolytáborainak, hiszen fogolykínzásokat tiltó európai egyezményeket írtak alá az uniós csatlakozásuk érdekében. Egyértelműen és vitathatatlanul megszegték ezeket az egyezményeket.”

November 15. A korábbi dán közlésben szereplő N168D lajstromjelű CIA-gépről említést tett Tóth András, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős politikai államtitkár is az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságában. A magyar Polgári Légügyi Hatóság tájékoztatására hivatkozva elmondta, hogy a gép október 3-án érkezett, szabályosan szállt le Ferihegyen, a három pilóta és két stewardess egy éjszakát töltött Budapesten, majd továbbrepültek közel-keleti úti céljuk felé. Egy másik CIA-gép tavaly augusztus 31-én landolt nálunk hasonló körülmények között, akkor a gép Németország felé folytatta útját – tette hozzá.

November 23. Az Európa Tanács vizsgálatot indított 45 tagállamában a gyanús fogolyszállításokról vagy fogva tartásokról. A kormányok 2006. február 21-ig kötelesek tájékoztatni a nemzetközi szervezetet az ügyben.

November 25. Alvaro Gil Robles, az Európa Tanács emberi jogi biztosa a Le Monde című francia napilapban úgy nyilatkozott, hogy a guantánamóihoz hasonló fogolytábort látott 2002 szeptemberében a NATO fennhatósága alá tartozó koszovói Bondsteel amerikai támaszponton. „Fentről, egy toronyból nézve a hely Guantánamo rekonstrukciójának tűnt kicsiben” – mondta el Gil Robles, hozzátéve: „Magas drótkerítéssel körbezárt, fából készült kis barakkok. Tizenöt–húsz foglyot láttam a kis házakba bezárva, akik a guantánamói foglyokhoz hasonlóan narancssárga ruhát viseltek, néhányan Koránt olvastak.”

November 28. Szavazati jogának felfüggesztésével fenyegette meg Franco Frattini, az Európai Unió bel- és igazságügyi biztosa az unió minden olyan tagállamát, amelyről kiderül, hogy titkos CIA-börtönt működtetett.

November 29. Egy nappal súlyos kijelentését követően Frattini már óva intett az Egyesült Államok elsietett megbélyegzésétől. „Az Egyesült Államok a legfontosabb partnerünk. Semmiképpen nem áll szándékomban, hogy előre elítéljem Amerikát” – jelentette ki, hangsúlyozva, hogy egyelőre nem került elő semmiféle bizonyíték arra, hogy az Egyesült Államok titkos börtönöket működtetne Európában.

November 30. A Human Rights Watch azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy legkevesebb 26 foglyot tart fogva elszigetelve, és egyeseket közülük meg is kínoztak.

December 3. A Washington Post arról számolt be, hogy Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter offenzív magatartással igyekszik majd elejét venni a CIA-üggyel kapcsolatos felvilágosítást sürgető európai követeléseknek. Rice arra kíván utalni, hogy a CIA műveletei „jelentős európai kormányok, illetve titkosszolgálatok tudomásával” történtek.

December 5. Európába indulása előtt Rice úgy nyilatkozott, hogy a CIA által gyűjtött értesülések terrorcselekmények megelőzését tették lehetővé, így életeket mentettek meg Európában és az Egyesült Államokban, ugyanakkor azt is kijelentette, hogy „nem vitathatunk meg olyan híreket, amelyeknek a kiszivárgása veszélyeztetné hírszerzési, rendőri vagy katonai műveleteink sikerét”.

December 6. Az ABC News amerikai televízió azt állította, hogy a CIA a múlt hónapban sietve tizenegy, addig titkos kelet-európai börtönökben fogva tartott feltételezett Al-Kaida-tagot szállított át egy új észak-afrikai létesítménybe Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter európai körútja előtt. A televízió értesülései szerint az Egyesült Államok 2002 márciusában Thaiföldön hozta létre az első titkos börtönt, amelyben az Al-Kaida egyik vezetőjét, a Pakisztánban elfogott Abu Zubeidát is fogva tartották, és egy észak-afrikai ország is hozzájárult tavaly egy másik titkos börtön létrehozásához.
Az Amnesty International az amerikai szövetségi légügyi hatóság adatai alapján arról számolt be, hogy csaknem nyolcszáz titkos európai fogolyszállító repülést bonyolított le hat repülőgéppel a CIA 2001 szeptembere és 2005 szeptembere között.

December 8. Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter a NATO képviselői és az EU-külügyminiszterek informális brüsszeli vacsoráján az állítólagos CIA-fogolyszállításokkal és -börtönökkel kapcsolatban ismét biztosította az Egyesült Államok európai partnereit, hogy Washington betartja a nemzetközi jogszabályokat, ezt követően több európai külügyminiszter is elégedetten nyilatkozott. Az ügyben súlyosan érintett Németország részéről Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy a vacsora során folytatott eszmecsere „mindenki számára nagyon kielégítő volt”.