Választási költségvetést fogadott el tegnapi utolsó ülésén az Országgyűlés: az új törvény értelmében a központi költségvetés hiánya az idei évre tervezett 699 milliárd forint több mint a duplájára nő, miközben a teljes államháztartási deficit 1580 milliárd forintra rúg, azaz több mint 550 milliárd forinttal haladja meg a 2005-re előirányzott mértéket. A növekvő hiányt elsősorban a duzzadó állami kiadások és az áfacsökkentés miatt kieső bevételek magyarázzák. A büdzsé legbizonytalanabb pontját mégis az jelenti, hogy az Európai Bizottság, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a gazdaságkutató intézetek szerint még ez a magas hiánycél sem tartható.
A 2006-os költségvetés kockázatos elemeire figyelmeztetett az Állami Számvevőszék (ÁSZ) is, megállapítva, hogy a benyújtott törvényjavaslat bevételeinek 58 százaléka közepesen kockázatos, miközben a nyugdíjkiadások alultervezettek. Az ÁSZ szerint a költségvetési hiány folyamatos emelkedése mellett a nagy ellátórendszerekre fordított kiadások aránya jövőre is változatlan marad, tehát egyre többe kerül az, hogy az intézményeinket változatlan szerkezetben működtetjük. A számvevők arra is felhívták a figyelmet, hogy a 2006-os törvény nem ad megfelelő áttekintést a többéves elkötelezettséggel járó kiadásokról, azaz a jövő évi büdzséből nem lehet megtudni, milyen „csontvázak esnek majd ki a szekrényből”. Az önkormányzatok bérfejlesztéséhez szükséges pénzek hiányát illetően szintén aggodalmakat fogalmazott meg az ÁSZ. A problémát némileg orvosolta tegnap az Országgyűlés, amely a közalkalmazotti béremelés fedezetéül szolgáló forrásokat megemelte, ám ennek ára az volt, hogy az államháztartás önkormányzati tartaléka minimális szintre, egy százalék alá süllyedt.
Az ÁSZ-hoz hasonló megállapításokat fogalmazott meg a költségvetéssel kapcsolatban a jegybank is, amely szerint a jövő évi hiányban nem jelenik meg a közlekedési szolgáltatást nyújtó nagy állami vállalatok – így a MÁV és a BKV – halmozódó vesztesége, jóllehet, ezeket a kötelezettségeket a költségvetésnek előbb vagy utóbb rendeznie kell: vagy a veszteség „visszakönyvelésével” az előző esztendőkre, vagy pedig az adósság átvállalásával. Deficitnövelő tétel az MNB szerint az autópálya-építés egy részének kiszervezése a költségvetésből. A sztrádaköltségek kivételét szolgálja büdzséből a gyorsforgalmi közúthálózatról szóló törvény tegnapi módosítása is, amely bevezeti az úgynevezett „programutak” definícióját. Ebbe a kategóriába ezentúl azok a költségvetésen kívül épülő gyorsforgalmi útszakaszok tartoznak, amiket az Állami Autópálya Kezelő Rt. finanszíroz. A „nem program- utak” elnevezést kapták a költségvetési finanszírozásban megépített szakaszok, amelyek vagyonkezelői joga az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatósághoz kerül.
A most elfogadott költségvetéssel kapcsolatban a nagy gazdaságkutató cégek és a pártok szakértői szinte bizonyosra veszik, hogy legkésőbb az őszi önkormányzati választások előtt az új kormány a büdzsé kiigazítására kényszerül, a 2006-os törvényben meghatározott kiadások ugyanis lényegesen magasabbak, a bevételek pedig alacsonyabbak lesznek. Pótköltségvetés szükségességét vetíti előre az is, hogy a büdzsében elfogadott fő számokat az Európai Bizottságon és a Magyar Nemzeti Bankon kívül sem a hazai, sem pedig a külföldi elemzők nem tartják reálisnak. A költségvetésben meghatározott 4,7 százalékos, nyugdíjkorrekcióval csökkentett hiánnyal szemben az előrejelzések 6 és 10 százalék közötti deficitet tartanak reálisnak, amely lényegesen meghaladja az euró bevezetéséhez szükséges háromszázalékos maximumértéket.
A hiány 1531 milliárd forint. Az Országgyűlés tegnap este 196 igen szavazattal és hét ellenszavazattal fogadta el a jövő évi költségvetési javaslatot. A kétharmados többséget igénylő részt 360 igen szavazattal és hét nem szavazattal fogadta el a Ház.
A főbb számokat már korábban jóváhagyta a parlament: eszerint 2006-ban a költségvetés kiadási főösszege 7506,9 milliárd, bevételi főösszege 5975,9 milliárd forint, hiánya pedig 1531 milliárd forint lesz. A hiány a tervek szerint a GDP 4,7 százaléka lesz. A törvényjavaslat 4 százalékos gazdasági növekedéssel és 2 százalékos inflációval számol jövőre. A költségvetés eredeti tervezetéhez benyújtott és elfogadott módosító javaslatok nyomán a jövő évi büdzsé hiánya 2,3 milliárd forinttal csökkent; a kiadási főösszeg 197,7 milliárd forinttal, míg a bevételi főösszeg 200 milliárd forinttal emelkedett. Veres János pénzügyminiszter elmondta: jövőre az állam minden polgárára az ideinél 6 százalékkal többet, közel 90 ezer forintot kíván elkölteni havonta, ami összesen 11 ezer milliárd forintot jelent. Hangsúlyozta, hogy a béremelési mértékeknél hozzá kell szokni az eddigieknél jóval kisebb számokhoz. Jövőre a termelékenység alakulásával arányos reálbér-növekedéssel és 3-3,5 százalékos fogyasztásbővüléssel számolunk – tette hozzá. A bruttó keresetek átlagosan 5 százalék körül növekedhetnek, és indokoltnak nevezte, hogy a reálkeresetek eltérő mértékben emelkedjenek az egyes területeken.
Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke szerint a 2006-os költségvetésben nem könynyű azonosítani a jövő évi kiemelt célokat. Bírálta a költségvetés áttekinthetőségét és összehasonlíthatóságát is, szólt a nagy ellátórendszerek halogatott reformjáról.
origo.hu
Ez nem ellenzék, hanem vírus, amit le kell gyűrni
