Január 31-én, azaz jövő hét kedden tartja közgyűlését a jelenleg felszámolás alatt lévő Bábolna Rt., ahol minden valószínűség szerint a jelenlévők elfogadják azt az újabb pénzügyi segélyt, amit az állam juttatott december végén a cégnek. Emellett valószínűsíthető, hogy döntenek a társaság felszámolásának megszüntetéséről is. A kormány tavaly december 23-án határozott arról, hogy a Bábolna Rt.-nek nem kell visszafizetnie az ÁPV Rt. által korábban folyósított, 2,9 milliárd forint értékű tulajdonosi kölcsönt. Ugyanakkor a vagyonkezelő lemond 14,9 milliárd forintos hitelköveteléséről is, sőt Bábolna likviditási helyzetének javítása érdekében újabb, 6,5 milliárdos hitelt kapott. Ebből 4,5 milliárdot az ÁPV Rt. ad, de nem közvetlenül a Bábolna Rt.-nek, hanem az ÁPV Rt. és a Magyar Fejlesztési Bank közös tulajdonában lévő Agrárgazdasági Vagyonkezelő Kft.-nek. Ez a cég újabb kétmilliárd forinttal egészíti ki a kölcsönt, és így folyósítja a Bábolna Rt.-nek. Az agrárcég a 6,5 milliárd forintos hitelből csak kétmilliárddal rendelkezhet szabadon, további 1,5 milliárd forintot tulajdonosi kölcsönének, hárommilliárd forintot pedig banki adósságainak törlesztésére kell fordítania.
A kormány a részvénytársasághoz tartozó, körülbelül 13 ezer hektár föld sorsáról is rendelkezett. A korábban megkötött haszonbérleti szerződéseket a földtörvény értelmében az agrártárcának úgy kellett módosítania, hogy a területeket ne tíz, hanem húsz évig művelhesse a Bábolna Rt. A hivatalos verzió szerint az ÁPV Rt. azért volt kénytelen ezeket a lépéseket megtenni és újabb állami milliárdokkal segíteni a Bábolna Rt.-t, mert ha nem teszi, és a céget ezért felszámolják, akkor a vagyonkezelőnek kellett volna törlesztenie a részvénytársaság 20 milliárd forint körüli adósságát. Ezzel a megoldással remény van arra, hogy a privatizáció során a Bábolna Rt.-be ölt milliárdok legalább részben megtérülnek.
Más forrásból származó értesüléseink szerint viszont azért szükséges a Bábolna Rt. fenntartása és felszámolásának visszafordítása – és ezért érdekes a cég állami földjeinél a bérleti idők módosítása is –, mert Bábolna nélkül nem lehet a társaság által bérelt 13 ezer hektárnyi terület bérleti jogát sem megszerezni. Ha ugyanis Bábolnát felszámolnák, akkor az állami földek visszakerülnének az ÁPV Rt.-hez. A vagyonkezelő ebben az esetben kénytelen volna a Bábolna Rt. volt birtokait a hatályos rendelkezések szerint bérbe adni, de ekkor már nem biztos, hogy csak és kizárólag bizonyos körök juthatnának a földbérlethez, hanem más, a térségben lévő állattartó telepek, helyben lakó gazdálkodók és mindazok, akiknek erre a földtörvény értelmében lehetősége van.
Ha azonban a Bábolna Rt. megmaradt, akkor vele együtt el lehet adni – hiszen a privatizáció évek óta tervben van – a földbérleti jogokat is. Bábolna környékén hatezer, Szendrő környékén pedig mintegy hétezer hektáron gazdálkodik a társaság. Az egy kézben lévő területek csak az uniós földalapú támogatás révén szép jövedelmet termelnek. Valószínűbb azonban, hogy nem egyben, hanem feldarabolva kerülnek magánkézbe a földbérletek, legalábbis a Bábolna és Szendrő környéki földeket elválasztják egymástól. Emellett valószínű, hogy még további, kisebb birtokokra darabolódik az eredeti terület.
Húsipari végjáték. A hitelező bankok nyomására könyvvizsgáló céget kért fel a hozzá tartozó valamennyi vállalkozás tevékenységének átvilágítására a hús- és baromfiágazatban érdekelt Carnex csoport. A Világgazdaság értesülése szerint a vizsgálatot a KPMG végzi, melynek az ad alapot, hogy a csoporthoz tartozó miskolci Borsi Hús Rt. és a gyöngyösi Falcotrade Rt. tavaly év végén váratlanul öncsődöt jelentett. A Borsi Hús és a Falcotrade eddig a második helyet foglalta el a Csányi Sándor OTP-vezér érdekeltségébe tartozó pécsi Délhús és szegedi Pick mögött, a baromfiiparban pedig a Carnex piacvezető. (MN)
origo.hu
Ezt elkapták a zsaruk: minden autós álma vált valóra – videó
