Magyarország egyre csökkenő szénigényét többnyire szlovák, ukrán és lengyel importtal elégítik ki, a fekete gyémánt magyar változata a hazai tüzelőanyag-kereskedőknél nemigen kapható. A külszíni fejtésből származó lignit és barnaszén persze időnként megvásárolható, noha a fogyasztók nagy többsége áttért a tisztábbnak ítélt fatüzelésre. Ducsai Tibor encsi építő- és tüzelőanyag-forgalmazó például legyintett egyet, amikor arról érdeklődtünk, hol lelhetjük fel a kereskedelemben a magyar szenet. Közölte: egy nagy Tüzép tulajdonosaként nincsenek illúziói a honi szénbányászat újjáéledését illetően, bár úgy véli, a mostani gázgondok után akár még tévedhet is. Tudomása szerint az észak-borsodi Putnok, Edelény, Királd, Sajómercse, Feketevölgy bányáit úgy tönkretették, hogy azokat már helyre sem lehet hozni.
Ducsai Tibor úgy emlékszik, a kilencvenes évek elején még heti ezer mázsa szén sem maradt a nyakán, a szénhiányra való tekintettel szinte sorba kellett állniuk a vásárlóknak. Most viszont ha telepéről száz mázsa elfogy egy hét alatt, akkor már elégedett. A szén helyett az emberek inkább a tűzifát részesítik előnyben, mert a mázsánként ezernégyszáz forintos szénnel a fűtés jóval többe kerül. Ugyanakkor a gázvezetékrendszerek megépítésével a borsodi lakosság, a közületek, intézmények egyaránt áttértek a gázfűtésre, már akinek volt pénze erre.
A mélyművelésű szénbányák sorsa ezen a vidéken, úgy tűnik, végleg megpecsételődött. 2004-re a borsodi vágatok mindegyikét bezárták. Ez a sors iróniája – mondja a miskolci Vámosi Zoltán –, hiszen a nyolcvanas évek elején még senki nem gondolta volna, hogy a magas fűtőértékű szén lelőhelyét, a lyukói bányát az ezredforduló után néhány évvel végleg megszüntetik. Az idős vájár állítja: Lyukóbánya hatvanhat esztendős működési ideje alatt éveken keresztül „milliomosbánya” volt, a bányászok feje felett pedig nem lebegett az elbocsátás réme. Lyukóbánya, Magyarország egyik legsikeresebb szénbányászati vállalata legnagyobb termelési értékét 1982-ben érte el, akkor ugyanis csaknem egymillió-háromszázezer tonna szenet hoztak felszínre a bányászok. Ezt a menynyiséget ugyan fokozhatták volna az export növelésével, de mint kiderült: a hazai és a külföldi igények visszaesése végzetes termeléscsökkentésre kényszerítette a szénmezők tengerentúli tulajdonosát. A kilencvenes évek közepétől, amikor tucatjával zárták be az ország szénbányáit, köztük jelentős borsodi tárnákat, reménysugár maradt Lyukóbánya, hiszen a tiszai villamos erőművek szénbányájaként ismertté vált cég adottságainak tudatában sokan hittek abban, hogy később sem szűnik meg a kiváló minőségű borsodi szén iránt az igény.
– A helyzet nem így alakult – állapította meg Vámosi Zoltán. Lyukóbánya külföldi érdekeltségbe került, és a korábbi ígéretekkel szemben tulajdonosa, az amerikai AES Corporation tavalyelőtt felhagyott a bányászattal. Az idős vájár szerint először még bizakodtak a bánya megmentésében. Az ezredforduló tájékán még úgy látszott, megmaradhat a lakosságot kiszolgáló kapacitás. Vámosi Zoltán és társai tévedtek: Lyukóbánya a többi borsodi bánya sorsára jutott. A vízzel elárasztott vágatokban körülbelül tízmillió tonna szén és – az idős vájár szerint – számos bányagép, bányavasúti eszköz alussza örök álmát; a nemzeti vagyon részét képező, muzeális értékű berendezések felszínre hozatala ugyanis mind a mai napig nem történt meg. Állítólag a mentőakció hatalmas anyagi áldozattal járna, s nincs olyan szervezet, amelyik magára vállalná a kiadásokat.
Az utóbbi két esztendő során eltüntették az egykori kötélpálya oszlopait, a drótkötelet és a csilléket is. Mostanság a még megmaradt értékek eladásán fáradoznak. Az észak-borsodi város, Putnok polgármestere, Tamás Barnabás szintén fájlalja a történteket, hiszen az Edelény, Putnok, Királd, Sajómercse térségi bányákat sem tudták megmenteni: az itteni vágatokat még az ezredforduló előtt bezárták. A polgármester úgy tudja, a bejáratokat robbantással szüntették meg, a helyreállítás majdnem elképzelhetetlen. Tamás Barnabás jól ismeri a gázszolgáltatás körüli problémákat, mégis állítja: az észak-magyarországi szénbányászatnak semmilyen körülmények között nincs jövője.

Halálos baleset történt a Fogarasi úton