Legalább öt, festett temetési maszkkal borított faszarkofágot rejt az a sír, amire az amerikai Memphis Egyetem kutatócsoportja bukkant rá az egyiptomi Királyok völgyében. A lelet stílusjegyei alapján a sír a 18. dinasztia korából (Kr. előtt 1567–1320 közötti időszakból) származik – adta hírül az AP.
A Luxor közelében lévő Királyok völgye ötszáz éven át az egyiptomi Újbirodalom fáraóinak temetkezési helye volt, de 1922 óta, amikor a brit Howard Carter felfedezte Tutenhamon végső nyughelyét, nem találtak olyan sírra, amelyet még nem fosztottak ki a régészek előtt érkező sírrablók. A völgyben eddig összesen hatvankét sírra leltek, és az archeológusok mindeddig biztosak voltak abban, hogy ezen a helyen nincs is több.
A kutatócsoportot vezető Edwin Brock a helyszínen tegnap megtartott sajtótájékoztatón az AP-nek elmondta: még nem léptek be a kilenc méter mély sírba, csak bepillantottak a múlt héten résnyire nyitott, alig egy méter magas ajtón át. A sír egy kamrájában látták meg a szarkofágokat, és mellettük húsz korsót. Brock szerint a hely túl kicsi és zsúfolt ahhoz, hogy királysír lehessen, valószínűleg valamelyik fáraó – Tutanhamon, III. Amenhotep vagy Horemheb – udvartartásának tagjait temették ide.
Ha a sírrablók nem is, a jelek szerint a termeszek már kikezdték a faszarkofágokat. Mivel azok széteshetnek, ha elmozdítják, az eredeti helyükön kell hozzáfogni a restaurálásukhoz, ezért a lelet csak hosszú idő múlva kerülhet múzeumba.
A régészcsoport a 19. dinasztiához tartozó Amenmeses fáraó közeli sírjánál dolgozott, amikor belebotlott a több mint száz évvel ezelőtt itt járt munkások alkalmi szállásának maradványaiba. A kőtörmelék furcsa behorpadása keltette fel a figyelmüket, így találtak rá a föld felszíne alatt megbúvó sírbejáratra.

Ez nem ellenzék, hanem vírus, amit le kell gyűrni