Vácról száműzték a Hír TV műsorát

Január utolsó napjaiban több százan tüntettek a Hír Televízió visszakapcsolásáért Vácott, miután a helyi kábelszolgáltató január 23-án előzetes bejelentés nélkül megszüntette a csatorna adásának sugárzását. A tiltakozók szerint politikai érdekek állnak az ügy mögött.

A demonstrálók úgy vélték: a váci „médiaterror” azt szolgálja, hogy a szocialista városvezetés állandó sikerpropagandája töretlen legyen, a monopolhelyzetbe került tájékoztatás el tudja rejteni az elégedetlenkedő hangokat, és semmi ne veszélyeztesse az érintett gazdasági érdekcsoportok számításait. Korábban az Állami Számvevőszék a váci önkormányzat gazdálkodását vizsgálva megállapította, hogy a kábeltársaságban tulajdonolt 51 százalékos városi részesedést közbeszerzés és pályáztatás nélkül játszották át magántulajdonba. Így 2005 nyarán az addigi kisebbségi tulajdonos – aki régóta jó személyes kapcsolatokat ápol a szocialista polgármesterrel – a kábeltársaság 95 százalékos tulajdonosává vált.
A Hír TV-t már az induláskor sem vették fel a váci alapcsomagba. Bóth János polgármester ezt a közgyűlésen úgy indokolta, hogy nem terhelheti rá a többségre az emiatt szükségessé váló előfizetésidíj-emelést. A kormánypártokhoz közel álló Magyar ATV ugyanakkor az alapcsomag része. Erre az érvre a városvezető úgy reagált: ezt a csatornát ismerik a váciak, a Hír TV-t ellenben nem. Arra nem adott választ, hogy miként ismerhetnék és kedvelhetnék meg széles körben, ha nem kerül be az ATV-vel együtt az alapcsomagba, miként az más városokban természetesnek vett gyakorlat. A Hír TV foghatóságáért aláírásgyűjtés is folyt Vácott, mire felemás megoldás született: külön dekóderrel lehetett nézni a csatorna adását. Januárban azonban ennek a műszaki feltételeit is megszüntették.
Imre Zsolt fideszes országgyűlési képviselő, választókerületi elnök szerint az előfizetésidíj-emelés emlegetése nem helyénvaló, hiszen most is több csekélyebb nézettségű, idegen nyelvű csatorna szerepel az alapcsomagban. A Fidesz váci szervezete szerint ez a televíziós cenzúra csupán a jéghegy csúcsa: a médiaterror évek óta folyik a városban. Az ellenzék kiszorítása a helyi nyilvánosságból nem magyarázható üzleti érdekekkel – csakis politikai meggondolásokra vezethető vissza.
Vácott tavaly júniusig két tévéstúdió működött: a közszolgálati, illetve a magántulajdonú ElektroSzignál stúdió. A két stúdió ekkor fuzionált, s azóta Imre Zsolt és mások véleménye szerint Bóth János kampánytelevíziójaként működik. Nem enyhíti az egyenlőtlen helyzetet a hetente kétszer megjelenő Váci Napló sem, amely a helyi Fidesz szerint a polgármester pártján áll. A Fidesz-sajtótájékoztatóknak rendszerint elveszi a politikai élét, míg az MSZP-s vélemények markánsan politikaiak. Így az a kép alakulhat ki a váciakban, hogy a szocialisták tudják, mit akarnak, míg a Fidesz csak a levegőbe beszél. Az ellenzék nem reagálhat a városvezetés állításaira, míg az ellenzék állításaira mindig van városházi reflexió.
A váci vészes médiaegyensúlytalanság miatt a hely polgárok nem, vagy csak torz módon értesülhetnek lényeges politikai csörtékről. Ilyen volt, amikor Bóth János beperelte Imre Zsoltot egy parlamenti felszólalása miatt. Imre Zsolt a váci cementgyár veszélyeshulladék-égetési ügyében emelt szót. Vácott 1800 aláírással tiltakoztak a környezetszennyező terv ellen, a hatósági engedélyeztetési eljárás során mégis utalás történt a polgármester sürgetésére. Ezt kérte számon a parlamentben a fideszes honatya. Kiderült, hogy Bóth János polgármester az engedélyért lobbizva levelet írt Persányi miniszternek, aki válaszában felvilágosította, hogy a hatósági ügybe való beavatkozás hivatallal való visszaélés volna. Ennek ellenére a lobbilevél titokzatos úton mégis eljutott a Környezetvédelmi Hivatalba. A parlamenti felszólalás ezt az eljárást kifogásolta, mondván: sajátos, hogy – ellentétben például az esztergomi gyakorlattal – egy polgármester a lakossági érdek ellen lobbizzon. Bóth személyiségi jogi pert indított az ügyben ahelyett, hogy – miként Imre Zsolt ildomosnak tartaná – helyi tévévitával zárták volna le az ügyet.
A váci médiapolitika ismeretében különösen érdekes, hogy Bóth „szellemi hidak építésével” kampányol. Ennek előzménye, hogy 2002-ben személyes kampányában megígérte a választóknak a váci Duna-hidat, olyannyira, hogy még a látványterv is elkészült. (Egy dunakanyari híd építése akkor került napirendre, amikor kiderült: nem lesz nagymarosi gát, amelynek a tetején közút is vezetett volna.) Imre Zsolt nem hagyta annyiban a dolgot: utánanézett, miért vált „szellemivé” a hídépítés. Érdeklődésére Dióssy Gábor államtitkár azt felelte: a rövid és középtávú fejlesztési tervekben nem szerepel a váci híd, azaz 2013-ig sem…