Vass László, az Első Magyar Lobbiszövetség elnöke a lobbitörvény végleges változatáról azt mondta, a jogszabálytervezetet a parlamenti képviselők az eredeti javaslathoz képest jelentősen legyengítették. A norma szeptember elsejétől hatályba lép, s addig a végrehajtási rendeletet is el kell készíteni. A törvény előírása alapján attól fogva a közhatalmi döntések befolyásolása, idegen nevén lobbizás céljával a politikai szféra képviselőjével csak megbízással rendelkező, nyilvántartott lobbista vagy lobbiszervezet tarthat kapcsolatot. A gazdasági és társadalmi érdekek érvényesítésekor a lobbista csak azt ígérheti, hogy a megbízó érvei, kérései eljutnak a kulcsemberhez. Munkájáért elfogadhat pénzt, de sikerdíjat nem. – A lobbista arra tehát nem vállalhat garanciát, hogy a lobbizás teljes sikerrel jár – tette hozzá Vass. – A civil szervezetek azzal támadják a jogszabályt, hogy teret ad a korrupciónak. Ez nem igaz, éppen a tisztánlátást, átláthatóságot szolgálja – magyarázta.
A törvény kritikusai rámutattak: a jól felkészült és megfizetett hivatásos lobbisták hatásosabb érdekérvényesítő tevékenységet tudnak végezni, mint a civil szervezetek döntő többsége. Érdekütközésük esetén pedig egyértelmű, kinek az oldalára billen a mérleg.
Hajtman Ágnes, a Levegő Munkacsoport elnökhelyettese kérdésünkre örvendetesnek nevezte, hogy a lobbitörvény a kezdeti hírekkel ellentétben, amelyek szerint a civilek is csak a lobbitörvény keretében, letéti díj megfizetése mellett vehetnének részt a kormányzati döntések előkészítésében, különösebben nem érinti a társadalmi szervezeteket. Ennek ellenére vannak aggályaik a szabályozással kapcsolatban. – A törvény célja az lenne, hogy az egyéni anyagi érdekek ne szorítsák háttérbe a közérdeket, ám a lobbitörvény ennek az ellenkezőjét segíti – mutatott rá.
Több társadalmi szervezet nehezményezi, hogy nincs kétoldalú párbeszéd, a döntéshozók sokszor válaszra sem méltatják javaslataikat. A jogalkotásról szóló törvényt még mindig nem fogadta el a parlament, pedig az erősíthetné a civil részvételt. A bizottsági ülések ugyan szabadon látogathatók, ám azt már az elnök dönti el, szót ad-e a szervezet képviselőjének.
– A törvénynek lenne értelme, de jelen formájában inkább csak a lobbizó bürokratikus útját nehezíti. Összességében a lobbitörvény korai és kidolgozatlan – fűzte hozzá Hajtman.
Illés Zoltán fideszes politikus úgy véli, csak a meglévő választójogi törvény teljes körű módosítása és a gazdasági-társadalmi összhang megteremtése után használható a lobbitörvény. Az anyagi érdekeltség és a politikai döntéshozók, pártok képviselőinek egybefonódása ugyanis akaratlanul is felveti a szponzorizáció kérdését. A sikeres lobbizás után a kölcsönös segítség fejében pártok finanszírozói lehetnek a gazdasági társaságok. A befolyásolás tétje a polgárok pénze.
A civil szervezetek aggodalmára Illés úgy reagált: nem szűkülnek a lehetőségek, a nyilvánosságot továbbra is felhasználhatják, szakértőként pedig részt vehetnek a jogszabályalkotásban. Végül hozzátette, az érdekérvényesítés üzletággá növi ki magát, a törvényre alapozva új szakképzést is bevezettek. Ma már a Corvinus Egyetemen – szemeszterenként közel 250 ezer forintért – lobbista szakon is lehet végezni.
origo.hu
Vitray Tamás találkozott a Magyarországon kószáló medvével
