Deák Dániel, a XXI. Század Intézet elemzője szerint nem lehet véletlen, hogy épp most kezdődtek intenzív támadások a magyar honvédség fejlesztési programja ellen. Mindez annak fényében különösen érdekes, hogy Magyar Péter legújabb „szerzeménye”, Ruszin-Szendi Romulusz – aki korábban vezérkari főnökként szolgált – múlt héten éppen ezt a területet kezdte bírálni egy hangfelvételen. A felvételt Magyar Péter és Ruszin-Szendi közösen hozta nyilvánosságra.
A hanganyag után alig egy nappal az ukrán titkosszolgálat egy régi, áprilisi videót tett közzé, amelyen két férfit tartóztatnak le azzal a váddal, hogy Magyarországnak kémkedtek. Bár az elfogás egy hónappal korábban történt, az ukránok a hangfelvétel után gyakorlatilag azonnal publikálták a felvételt. Az elemző szerint ez az időzítés nem lehet véletlen: azt a célt szolgálhatta, hogy megerősítse Magyar Péter állításait, és zavart keltsen Magyarországon belül és nemzetközi szinten is.
Szlava Ukrajini és ukrán kapcsolatok a honvédségen belül
Ruszin-Szendi szerepéről újabb részletek láttak napvilágot: vezérkari főnökként a NATO-üléseket állítólag „Szlava Ukrajini” felkiáltással zárta, és a magyar álláspont helyett az ukránt képviselte. Ez állítólag komoly diplomáciai feszültséget okozott, és vélhetően ez vezetett 2023-as, azonnali hatállyal történő elbocsátásához is – bár hivatalos indoklás akkor nem jelent meg. Deák szerint a kormány nem akarta „nagydobra verni” ezt a konfliktust egy háborús időszak közepén.
A korábbi vezérkari főnök egy lakossági fórumon arról is beszélt, hogy kiváló ukrán kapcsolatai vannak, és ezeket bármikor „fel tudja melegíteni”. Ez a kijelentés, illetve a Magyar Péterrel közösen publikált hangfelvétel új megvilágításba helyezi a jelenlegi politikai történéseket.
Brüsszeli nyomásgyakorlás
Deák szerint nem Ukrajna a főszereplő, hanem a háttérből irányító nyugati erők. Brüsszel célja az, hogy Magyarország álláspontját megváltoztassa Ukrajna EU-tagságát illetően, és ellehetetlenítse a kérdésben tartandó véleménynyilvánító szavazást. Ebbe a logikába illeszkedik az átláthatósági törvényjavaslat is, amelyet a kormány a héten nyújtott be az Országgyűlésnek. A törvény célja, hogy fellépjen a külföldi befolyásolás ellen, amely már a 2022-es választások során is tetten érhető volt.
USAID és a globalista médiahálózat
A kormány szerint újabb bizonyítékot jelent az amerikai USAID-ügynökség körüli botrány is. A Trump visszatérését követően kiszivárgott információk alapján a USAID a Biden-adminisztráció idején 6200 újságírót és 707 médiumot finanszírozott világszerte – köztük magyar médiumokat is. Deák úgy véli, ezek a médiumok rendre a „globalista álláspontot” képviselik Magyarországon: támogatják a migrációt, népszerűsítik a genderideológiát, pártolják a háborút és Ukrajna EU-tagságát.
Ez a külföldi pénzügyi háttér, az ukrán titkosszolgálati lépések és a Magyar Péter körüli események összességében azt a gyanút erősítik meg – mondta Deák –, hogy nem spontán politikai mozgásról van szó, hanem egy tudatos, külföldről koordinált politikai beavatkozásról.
Ukrán kémbotrány
