Az állami intézmény létrejötte a polgári kabinet utolsó fél esztendejére tehető, amikor felgyorsultak a birtokpolitikai intézkedések. A törvényi háttérrel felállított Nemzeti Földalap kezdetben mintegy 400 ezer hektárnyi induló vagyont kapott az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-től. A cél egyértelműen az volt, hogy a köztulajdon a hazai családi gazdálkodók, egyéni termelők birtokainak növelését és rendezését szolgálja, hogy a vidék parasztpolgársága is helyt tudjon állni az uniós belépésünkkel felgyorsuló világpiaci versenyben. Az eredeti tervek szerint 2002 nyarán kezdődtek volna meg a fenti célkitűzés végrehajtása érdekében a földértékesítések. Az elvesztett választás azonban sajátos „halálugrásra” sarkallta az Orbán-kabinetet. Már májusban több tízezer hektár meghirdetéséhez látott hozzá a még ügyvezetőként hatalmon lévő kormány, ám a programot azonnal leállította a június első napjaiban hivatalba lépő Medgyessy-kabinet.
Az intézkedést rövidesen a Nemzeti Földalap átalakítása követte. A szervezet által kezelt vagyon társadalmi ellenőrzésének jegyében többek között helyi birtokhasznosítási bizottságokat hoztak létre, amelyekből kimaradtak a gazdakörök, az egyéni gazdaságok legerősebb érdekvédelmi szervezetei. A földalapot kezelő szervezet tevékenysége éveken keresztül lényegében a földért életjáradékot programok lebonyolításában merült ki. Az első három program során – a napokban a negyedik is elindult – 25 ezer pályázat érkezett az intézményhez, 19 ezer idős földtulajdonossal kötöttek szerződést, 55-56 ezer hektár földet vásároltak fel tőlük. Most közel 1,5 millió hektárt kezel a szervezet, amelyből 900 ezer hektár az erdő, 370 ezer hektár tartós bérlet alatt áll, a kötöttségek nélkül forgalmazható birtokok nagysága pedig megközelíti a százezer hektárt.
Most, a voksolás előtt néhány héttel egyszerre több földértékesítési és földosztási programot is elindított a kormány, aminek következménye a ciklus utolsó agrárdemonstrációja lehet. Annak ellenére, hogy Magda Sándor, az MSZP mezőgazdasági munkacsoportjának vezetője nemrégiben még úgy nyilatkozott, hogy nem támogatják az állami földek választások előtti értékesítését, a múlt hét utolsó napján három helyszínen is megkezdődtek az árverések. A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) honlapján szereplő hirdetmények április 3-ig rögzítik a zömében egy-két hektáros, nem túl nagy értékű területek licitjével öszszefüggő tudnivalókat. Szakértők szerint ezek a földdarabok nem váltanak majd ki túl nagy érdeklődést, és arra végképp alkalmatlanok, hogy hozzájáruljanak a versenyképes gazdabirtokok kialakulásához. Az ezekben a napokban is zajló árveréseken felkínált földek nagyságáról ellentmondó nyilatkozatok láttak napvilágot. Tömör László, az NFA elnöke összességében ötezer hektárról beszélt, Benedek Fülöp, az agrártárca közigazgatási államtitkára pedig legutóbb tízezer hektárt említett.
A zömében a földért életjáradékot programban felvásárolt kisebb területek licitjénél nagyobb jelentőségű az a földosztási akció, amelyet a kormány az önkormányzatok számára hirdetett meg. A programnak meglehetős kampányízt ad, hogy az első 400 hektár átadásában Gyurcsány Ferenc miniszterelnök személyesen is részt vett. Ebben a csomagban csak egyetlen fideszes vezetésű község, viszont több szocialista nagyváros szerepel. A tervek szerint hatszáz településre is sor kerülhet, amelyek különösebb kötöttségek nélkül kaphatnának meg 7,5 ezer hektár állami földet. A legnagyobb falat pedig, amivel szemben a gazdakörök demonstrációt fontolgatnak, közel 160 ezer hektár termőföld értékesítése lenne, amit a jelenlegi haszonbérlők vásárolhatnának meg. Mindehhez igénybe vehető az a kedvezményes, államilag támogatott földvásárlási hitel is, amihez 3,5 százalékos kamat társul. Talán a kilátásba helyezett tiltakozásnak is köszönhető, hogy a hírek szerint ez utóbbi konstrukció elindításával kapcsolatban a szocialista párt is megosztottá vált.
origo.hu
Ők az ukrán kémek, akiket Magyarország kiutasított
