Tavaly tavasszal, a Pécsi Tudományegyetemen tartott előadásában Gyurcsány Ferenc miniszterelnök azt ígérte: az első vállalkozás bejegyzése betéti, korlátolt felelősségű vagy közkereseti társaságok esetében ingyenes lesz. A miniszterelnöki ígérettel szemben Magyarországon a cégalapítás továbbra is igen súlyos anyagi terheket ró a jövőbeni vállalkozókra: egy korlátolt felelősségű társaság életre hívása akár háromszázezer forintba is kerülhet. Ennek az összegnek a nagyobbik részét az ügyvédi díj teszi ki, ám a százezer forintos eljárási illeték és a huszonötezer forintos közzétételi díj is igencsak megemeli a költségeket. Betéti társaság alapítása esetén a vállalkozó körülbelül feleekkora kiadással számolhat: a cégbejegyzési illeték ötven-, a Cégközlönyben való megjelenés pedig tizennégyezer forintot kóstál.
Az adminisztrációval kapcsolatos elégedetlenséget jelzi, hogy a Fidesz által szervezett gazdasági konzultáció egyik sarkalatos megállapításává vált: „a magyar gazdaság tőkevonzó, illetve tőkemegtartó képességét is jelentősen rontja […] a hazai ügyintézési helyzet”. A készítők szerint a magyarországi adminisztráció költség- és időigénye kétszer magasabb, mint más országok esetében. Ez természetesen nem csupán a cégalapításokra vonatkozik, ám az utóbbi időben ez a terület került a közfigyelem előterébe: a Sárközy Tamás professzor iránymutatásával készített új cégtörvénytől a gazdasági élet szereplői radikális könnyítéseket reméltek. A legkorábban július 1-jén életbe lépő új szabályozás csak a fő- és engedélyköteles tevékenységek feltüntetését tenné kötelezővé az alapító okiratban, és szerződésminták felkínálásával egyszerűsítené le a korlátolt felelősségű, betéti és közkereseti társaságok alapítását. Csalódást jelenthet azonban, hogy – számos ellenkező javaslat dacára – a „blankettás” cégalapítások esetében is kötelező lesz az igen tetemes költségeket jelentő ügyvédi közreműködés.
Az új szabályozás az adminisztráció felgyorsítását – a szerződésminták mellett – az elektronikus ügyintézés bevezetésével kívánja elérni. Ennek hatásfoka egyelőre azonban igen kérdéses: bizonyos cégügyek világhálón keresztüli intézésére ugyanis már 2005. szeptember 1-je óta van lehetőség, a tapasztalatok pedig finoman szólva is vegyesek. Jelenleg a részvénytársaságok a cégalapítást és a változások bejegyzését, a kft.-k viszont csak a módosításokat (székhely, telephely, tevékenységi kör) intézhetik elektronikus úton. A világháló igénybevételével a változások közzétételének költsége ugyan ötödére apad, ami tíz-húszezer forintos megtakarítást jelent, ám a százezer forintos ügyvédi vagy közjegyzői díjak, valamint az eljárási illetékek továbbra sem spórolhatók meg. Főleg, hogy az elektronikus ügyintézés jelenleg és a jövőben is kizárólag az ügyvédi irodákon és a közjegyzőkön keresztül történhet. Az e-cégbejegyzés tehát nem azt jelenti, hogy az otthoni számítógép előtt ülve küldjük meg a szükséges adatokat a cégbíróságnak; a céges ügyeket ugyanis nem lehet az adóbevallásokhoz vagy más közigazgatási ügyekhez hasonlóan a kormányzati portál ügyfélkapuján keresztül bonyolítani. Talán ez a magyarázat az elektronikus ügyintézés népszerűtlenségére is: tavaly szeptember 1-je óta a Fővárosi Cégbírósághoz alig huszonöt cégirat érkezett digitális formában, miközben a papíralapú kérelmek száma eléri a hatvanezret – tájékoztatta lapunkat Vágó Imre, a Fővárosi Cégbíróság elnöki bírája. A kihasználtság növekedésére csak július 1-je után lehet számítani, amikor is az elektronikus úton bonyolítható ügyek köre jelentősen kibővül. Az új cégtörvény hatályba lépésével ugyanis mind új társaságok alapítása, mind változások bejegyzése végezhető ilyen módon valamennyi vállalkozási forma – vagyis a részvény-, a korlátolt felelősségű, a betéti és a közkereseti társaságok – esetében.
Az e-ügyintézés kínálta lehetőségekkel egyelőre nemcsak a cégek, hanem maguk az ügyvédi irodák és közjegyzők is igen visszafogottan élnek. Erre magyarázatul szolgálhat, hogy a rendszer elérését sok százezer forintos beruházás kell hogy megelőzze. Az ügyvédeknek és közjegyzőknek szükségük van hitelesítésszolgáltatók által kiadott minősített aláírásra, az ehhez tartozó kártyára és kártyaolvasóra, időbélyeg-előfizetésre, valamint egy elektronikus aláírásokat biztosító programra is. A számítógépről, az internet-előfizetésről és a dokumentumok digitalizálásához szükséges scannerről már nem is beszélve. Tovább növeli a kiadásokat, hogy nem elég, ha egy irodának egy aláírása van: minden ügyvédet külön el kell látni ezekkel a jogosultságokkal. Nem véletlen, hogy Gábor László, a Magyar Ügyvédi Kamara főtitkára szerint egyelőre csupán húsz-huszonöt ügyvédi iroda szerezte be a szükséges eszközöket és engedélyeket. Többször szóba került, hogy az elektronikus ügyintézés teljes körűvé válásával párhuzamosan csökkennének az adminisztrációs díjtételek is. Gábor László lapunk kérdésére közölte: egyelőre nem találkozott a díjcsökkenést megvalósítására szolgáló konkrét javaslattal.
origo.hu
Ókori tárgy került elő egy családi vitrinből
