Igen jelentős, 50 és 180 milliárd forint közötti az az előre nem tervezett pluszkiadás, amit a költségvetésnek a folyamatosan növekvő államadósság miatt az év során még ki kell fizetnie. Adósságunk kamatterheit alábecsülte a Pénzügyminisztérium – figyelmeztetnek a gazdaságkutatók, akik szerint tarthatatlan a büdzsében eredetileg előirányzott 822 milliárd forintos kamatkiadás. Múlt hónapban az államkassza rekordösszegnek számító, 155,9 milliárd forintos kamatterhet fizetett ki, a költségvetés adóssága pedig jelenleg 13 161 milliárd forintra rúg, azaz majdnem hatvan százalékkal magasabb, mint 2002 májusában.
Suppan Gergely, a Takarékbank Rt. elemzője hangsúlyozta: az előirányzathoz képest 50–80 milliárd forintos magasabb kamatkiadásra lehet számítani, mivel a költségvetés az idei évre csökkenő állampapírhozamokkal, mérséklődő jegybanki alapkamattal számolt. Az idei folyamatok azonban nem igazolják ezeket a terveket. Mint mondta, tavaly szeptemberben a pénzügyi piacokon gyökeres fordulat következett be, a magyar állampapírok addigi hozamcsökkenését a hozamok emelkedése váltotta fel, tehát megdrágult az államadósság és a hiány finanszírozása. Az idei államháztartási deficittel kapcsolatban Suppan hangsúlyozta: a nyugdíjkorrekció nélkül számított hiány év végére várhatóan eléri a GDP 8,3 százalékát. A jelentős hiánycéltúllépést az elemző a túl optimistán számolt áfa- és személyi jövedelemadó-bevételekkel, valamint a gyógyszerkassza kiadásaival indokolta. Hozzátette: ha az Eurostat nem fogadja el a PPP-programok költségvetésen kívüli elszámolását, akkor a deficit a bruttó hazai össztermék 10 százalékára, a BKV és más állami vállalatok adósságával együtt pedig a GDP 11 százalékára rúghat. Mindez azt jelenti, hogy az idei kormányzati költekezés a 2002-es választási évben mért 9,2 százalékos hiányt is meghaladhatja.
Hasonló aggodalmakat fogalmazott meg az idei pluszkiadásokkal kapcsolatban Lars Christensen, a kelet-közép-európai térség egyik legnagyobb befektetőháza, a Danske Bank elemzője is. A szakember szerint nemcsak a tévesen kalkulált bevételek és kifizetések, hanem a különféle könyvelési módszerekkel a költségvetési körön kívül helyezett tételek miatt „úszik el” az idei hiánycél. A magyar büdzsé jelenleg átláthatatlan, ezért az új kormány egyik legfontosabb feladata a valós számok ismertetése lesz – véli Christensen.
Az államadósság tervezett mértéket meghaladó kamatkiadásaira először Bod Péter Ákos figyelmeztetett. A Magyar Nemzeti Bank volt elnöke közölte, hogy a pénzügyi tárca jelentősen alábecsülte az idei kamatterheket, s a valós kiadások december végére elérhetik, sőt meg is haladhatják az 1000 milliárd forintot. A közgazdász szerint jelenleg nincs valós képünk a költségvetés állapotáról, s a PPP-programok tovább nehezítik a tisztánlátást az államadósság kérdésében.
Tavaly a vártnál szintén kedvezőtlenebbek lettek az államadósságra vonatkozó adatok: a 880 milliárd forintos előirányzat helyett ugyanis 914 milliárd forintot kellett az adósság kamatterheire kifizetni. Az államadósság tavaly 9,9 százalékkal nőtt, és december végére elérte a 12 744 milliárd forintot.
origo.hu
Soha nem látott hadgyakorlat kezdődött a Bakonyban
