Nincs helye kettős mércének

Ezrek tüntettek az MSZP Köztársaság téri székházánál az ellen tiltakozva, hogy a jelenleg regnáló hatalom „kutyába vegye” őket. A megelőző napon derült ki, hogy Pásztor Tibor, a főváros V. kerületének szocialista önkormányzati képviselője és országgyűlési képviselőjelöltje internetes naplójában a Fidesz „második számú díszzsidójának” titulálta Deutsch-Für Tamást. Hiller István pártelnök mindkét esetben – képletesen szólva – a vállát rángatta – zavarkeltésről beszélt, illetve a „díszzsidózás” kapcsán azzal mentegette a helyzetet, hogy az elkövető maga is zsidó, így alaptalan az antiszemitizmus vádja. Hegedűs Zsuzsa szociológus, a Tégy a gyűlölet ellen! mozgalom alapítója, aki négy éve felszólalt a Kövér László „köteles beszéde” elleni tüntetésen is, most úgy véli, nem lehet kettős mérce: most is mindenkinek kötelessége lenne tiltakozni, aki akkor ott volt.

A napokban két olyan politikusi kijelentés is elhangzott, amely érzékenyen érintette a választópolgárokat. Először a miniszterelnöki „kutyázás”, majd egy szocialista önkormányzati képviselő díszzsidózása történt meg.
– Az ügyek tematikájukat tekintve különböznek egymástól, annyi azonban elmondható: megdöbbentő az az arrogancia, ami a politikai hatalom mindenkori birtokosai részéről még ma is érvényesül Magyarországon – erre volt példa a köteles beszéd is, és most a kutyázás meg a díszzsidózás. A kormányon lévő politikusok nem veszik tudomásul, hogy ha elhangzik egy rossz mondat, egy rossz kiszólás – bárki tanácsolta, bárki írta is – ők személyesen felelősek érte – nemcsak azért, ami általuk kimondatott, hanem azért is, hogy azt miként értelmezi a közvélemény. Az ellenzék teszi dolgát, mindenre ráharap, az emberek tüntetéssel adnak hangot véleményüknek – ettől működik a demokrácia. Egy ilyen helyzetben azonban tudni kellene szerényen azt mondani: „elnézést, félreértésre adtam okot, bocsánatot kérek”. Még csak az sem szükséges, hogy a politikus személyesen álljon ki hamut szórva a fejére, erre valók a szóvivők…
– Az esetek miatt ön határozottan felemelte hangját, ahogy a kettős állampolgárságról tartott népszavazáskor folyó kormánypropagandát is elítélte az emberi jogok védelmében. Miért tartotta fontosnak, hogy most ismét megszólaljon?
– Pontosan azért, amiért négy éve, áprilisban is megszólaltam, és beszédet mondtam a Kövér László köteles hasonlata elleni tüntetésen. Akkor sem és most sem arról volt szó, hogy Magyarországon bárki selyemzsinórt küldözgetne, mint a török szultán, vagy tényleg deportálni akarná a másként gondolkodókat, vagy akár a kutyákat. Az alapprobléma az, hogy mindkét esetben hatalmon lévő vezető politikus szájából hangzott el egy olyan mondat, ami a tartalmi különbségek ellenére egyaránt azt jelezte: szeretnék, ha a velük egyet nem értők egy szegmense kiiktatódna a közéletből. Ez a demokratikus jogállam alapjait sérti, a demokrácia alapelveivel ellentétes. Az ilyesmi ellen mindig tiltakozni kell, bárki, bármelyik politikai oldal követi is el. Nincs kettős mérce… Kutya kötelességem volt felszólalni most is, ahogy mindenkinek az lenne, aki négy éve felszólalt. Ugyanis – ahogy Habermas megfogalmazta – a demokrácia minősége nem azon méretik meg, a többség hogyan tudja akaratát érvényesíteni, hanem hogy a kisebbség jogait milyen mértékben biztosítja, tartja tiszteletben.
– Azonban most nem látjuk, hogy a miniszterelnök kijelentése miatt felemelték volna a hangjukat azok az értelmiségiek, civil szervezetek, politikai erők, akik éppen a kirekesztés elleni küzdelemmel identifikálták magukat az elmúlt 15 évben, és akik négy évvel ezelőtt – néhányan kötéllel a nyakukban – tüntettek.
– Sajnos így van. Nekem természetesen fáj, hagy azok az értelmiségiek, akik akkor megszólaltak, most nem tették. De azért a legfontosabb mégis az: mindkét esetben néhány ezer ember fontosnak találta, hogy megjelenjen, és tiltakozzon. Most is és 2002 áprilisában is az állampolgárok éltek a jogaikkal, és békésen kifejezték: nem megengedhető, hogy vezető politikusok szájából ilyen mondatok elhangozzanak.
– Hiller István, az MSZP elnöke viszont a tüntetés kapcsán felfordulásról, zavarkeltésről beszélt…
– Azért nem lehetnek Magyarországon többé „sintértelepek”, azért nem lehet az embereket fenyegetni, mert akadnak olyan állampolgárok, akik élnek a demokrácia biztosította jogaikkal a szervezkedéshez, a tiltakozáshoz, a véleményük békés eszközökkel való érvényesítéséhez. Ez történt négy éve, és ez történt vasárnap is. Az éppen hatalmon lévő politikusok az ilyesmit zavarkeltésnek titulálják. Ez felelőtlen beszéd. Megint csak Habermasra hivatkozom: a demokrácia lényege nemcsak az alapjogok gyakorlásának engedélyezése, hanem azok tiszteletben tartása is.
– A miniszterelnök kijelentése elleni tüntetés előtti napon került napvilágra, hogy egy MSZP-s képviselőjelölt internetes naplójában a Fidesz kettes számú „díszzsidójának” nevezte Deutsch-Für Tamást. Hiller István, aki pártelnökként többször hangsúlyozta: az antiszemitizmus, a rasszizmus mindenféle megnyilvánulását mélyen elítélik, most nem tulajdonított túl nagy jelentőséget az esetnek.
– A két ügy alapvetően különbözik egymástól, de annyiban azonosak: mindkét esetben igaz a mondás: ha hallgattál volna, bölcs maradtál volna. Azzal, hogy elkezdték kommentálni, magyarázgatni a történteket, megkíséreltek legitimálni olyan dolgokat, amik mélyen ellentétesek a demokratikus alapértékekkel. Miről is van szó az utóbbi esetben? Történt egy antiszemita kijelentés egy szocialista önkormányzati képviselő részéről. Ez már önmagában baj. A botrány hatására önként lemondott, és ezzel le is zárulhatott volna az ügy. Ekkor Hiller István tartott egy sajtótájékoztatót, miszerint a kijelentés nem lehet antiszemita, mert írója maga is zsidó. Nos, ekkor mondtam azt, hogy most már tényleg nagyon nagy a baj. Ez ugyanis azt jelenti, hogy nem az számít, mi hangzik el, hanem ki mondta. Eszerint Zuschlag Jánost nem azért zárták ki a pártból, mert a holokauszt kapcsán viccelődött, hanem azért, mert nem zsidó származású. Ez a jogegyenlőség, a köztársasági alapeszme súlyos megsértése. Azt mondani, hogy nem az számít, mi hangzott el a közbeszédben – és ezt ítéljük meg –, hanem az, milyen származású ember jelentette ki, roppant súlyos következményekkel jár. Az emberek cselekedeteit, szavait a jövőben nem tartalmuk, hanem az elkövető, kijelentő etnikai hovatartozása szerint fogjuk mérlegelni? Ez egy jogállamban lehetetlen! Nem önmagában az antiszemita kijelentés a legnagyobb gond, hanem a probléma elkenésére tett kísérlet tartalma. Azt gondolom, ebben a történetben tényleg mindenkinek meg kellene szólalnia, aki hasonló ügyekben megszólalt – nekem személy szerint nagyon fáj, hogy ezúttal Fodor Gábor sem hallatta a hangját –, de mégis az lenne a legjobb, ha nem kellene megszólalnia senkinek. Hanem a Magyar Szocialista Párt korrigálna, és Hiller István visszavonná, amit mondott. Ha ezt nem teszik, a demokrácia alapelvét sértik meg. Lehet azzal takarózni, hogy kampány van, de tudomásul kell venni: vannak olyan értékek, amik megvédése fontosabb a választási kampánynál.
– Az Antall-kormány alatt a Demokratikus Charta az antiszemitizmus, a fasiszta eszmék visszatérése ellen szerveződött, és tartott tüntetéseket. Ezeken részt vett a baloldali értelmiségi és politikai elit – többek között ön is. Most az értelmiség hallgat. Ugyanakkor például a roma fiatal megkéselése miatti Moszkva téri tüntetés után attól volt hangos a sajtó, hogy Orbán Viktor miért nem volt ott.
– A politikusok egymásra hányják a sarat, de ez a sárdobálás már egyre kevesebbeket érdekel. Ahogy a tudósításokban láttam, a vasárnapi, Köztársaság téri tüntetés rendben, békében folyt le, semmilyen szélsőséges jelszó nem jelent meg. Ez a lényeg, nem pedig az, hogy mit beszélnek a politikusok. Az a lényeg, hogy mindig akad néhány ezer ember, akik megszervezik magukat, és az utcára mennek, ha kell – legyen szó a Zengőről, a köteles beszédről, a kóbor kutyázásról – az értékek védelmében. Az állampolgárok előbb-utóbb rá fogják kényszeríteni a politikusokat is a „normális beszédre”.