Úgy látszik, már most megbukott a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök által felvázolt, eladósodást figyelmen kívül hagyó, állami beruházásokra alapozott választási program. Az utóbbi évek során folytatott hasonló gazdaságpolitika eredménye ugyanis mára oda vezetett, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, december–februári adatai szerint a munkanélküliségi ráta 7,8 százalékra ugrott, ami újabb hétesztendős csúcsnak felel meg. Mindez azt is bizonyítja, hogy a kis- és a közepes vállalkozások támogatása nélkül nem oldhatók meg az egyre súlyosabb foglalkoztatási problémák. Mára ugyanis már érezhető eredményekhez kellett volna vezetniük a kormány által bejelentett foglalkoztatási intézkedéseknek, mint például a közmunkaprogramok elindításának vagy a Start-kártya bevezetésének.
*
Egyértelműen a kormány kudarcát jelzi a KSH tegnap kibocsátott felmérése, amely szerint a tavaly december és az idei év februárja közötti időszakban a foglalkoztatottak száma 3,883 millió, a munkanélkülieké 327 ezer fő volt, ami 7,8 százalékos munkanélküliségi rátának felel meg. Az Állami Foglalkoztatási Hivatal pedig február végére 445 ezerre teszi a regisztrált munkanélküliek számát. A munkanélküliségi ráta 2004 óta folyamatosan nőtt, majd egy tavaly év eleji stagnálás után ismét emelkedni kezdett. Három hónapja még 7,2 százalékos, két hónapja 7,3 százalékos, egy hónapja pedig már 7,5 százalékos rátáról számolt be jelentésében a KSH. A foglalkoztatottak száma is folyamatosan csökkent, ennek nyomán ma már csaknem 50 ezerrel dolgoznak kevesebben, mint fél évvel ezelőtt. A munkanélküliek létszáma a vizsgált időszakban 327 ezer fő volt, 40 ezerrel több, mint az előző év azonos időszakában. Bár a kormányzati intézkedések leginkább a fiatalok elhelyezkedését próbálják elősegíteni, a munkanélküliek 19,9 százaléka éppen a 15–24 éves korosztályból kerül ki. Az e korcsoportot jellemző munkanélküliségi ráta 19,3 százalékra emelkedett, ami némileg magasabb, mint az előző év azonos időszakában, és csaknem tíz százalékponttal magasabb, mint a négy évvel ezelőtti ráta. Emellett a négy évvel ezelőtt, hasonló időszakban mért munkanélküliségi ráta is nagyságrendekkel alacsonyabb, 5,7 százalékos volt.
A helyzetet tovább nehezíti, hogy a munkanélküliek mintegy fele egy éve vagy annál régebben keres állást. Az itt mért adata 1,1 százalékponttal több, mint tavaly. A munkanélküliséggel töltött idő hossza 16,1 hónapnak felelt meg. A tartósan munkanélküliek arányának növekedése megnehezíti az unió által is kifogásolt probléma, a kedvezőtlen foglalkoztatási helyzet kezelését. A KSH által vizsgált időszakban a munkaképes korú népesség alig 54,5 százaléka jelent meg a munkaerőpiacon. A nagyon alacsony foglalkoztatás mellett hazánkban rendkívül magas az inaktívak, azaz nem dolgozó, ugyanakkor munkát sem kereső emberek száma. A magyarországi aktivitási ráta – azaz a munkavállalási hajlandóság – annak ellenére, hogy a sorkatonaság eltörlésével mintegy tízezer fiatal jelent meg a munkaerőpiacon, és a nyugdíjkorhatár kitolódása is több munkaerőt feltételez, az újonnan csatlakozott tíz uniós tagország átlagánál is jóval alacsonyabb.
Ma Magyarországon több mint 700 ezer embernek nincs biztos megélhetése; a pályakezdő fiatalok körében a munkanélküliség négy év alatt 72 százalékkal nőtt – értékelte a friss KSH adatokat Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője. Mint mondta, a Medgyessy– Gyurcsány-kormány négy év alatt képtelen volt javítani a munkaerő-piaci helyzeten, sőt elhibázott intézkedéseivel csak rontott rajta. Ez azonban nem gátolja meg a kabinetet abban, hogy cinikus módon újra megígérje, amit nem tudott teljesíteni: a 400 ezer új munkahelyet. Selmeczi szerint van bizonyított és bevált módszer a probléma kezelésére, amelynek végrehajtása az új, polgári kormányra vár.
origo.hu
Újra kikérték Magyar Péter mentelmi jogát az Európai Parlamenttől
